A tavalyi év folyamán kifizetődőtek az OTP Egészségpénztár erőfeszítései a fejlesztések, valamint az új szolgáltatások bevezetése terén, hiszen a pénztár történetének egyik legsikeresebb időszaka volt 2019 – közölte az OTPEP.
A befizetések összege még a munkáltatói befizetések visszaesése ellenére is 2,6 százalékkal növekedett, míg a kifizetések összege több mint 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi összeget.
A kifizetések növekedésében egyre nagyobb szerepet játszanak az egészségügyi ellátások és szűrések, a lakáshitel támogatása valamint gyermek születéséhez és neveléséhez kötődő ellátások is.
Az egészségpénztár 2019-ben, még a rekordévnek számító 2018-nál is jobb évet zárt, ha a pénztárhoz érkező befizetések összegét nézzük. Amíg két évvel ezelőtt 10,9 milliárd forintot tettek félre a pénztártagok és munkáltatóik az egészségükkel kapcsolatos költségekre, addig a tavalyi év folyamán ez az összeg 11,81 milliárd forintra emelkedett.
A bővülés elsősorban az egyéni befizetéseknek köszönhető. Az elmúlt 12 hónap során a pénztár tagjai több mint 9 milliárd forintot fordítottak egészségügyi öngondoskodásra, ami 28 százalékos bővülés az egy évvel korábbi eredményekhez képest.
A munkáltatói befizetések, elsősorban a kedvezőtlen Cafeteria jogszabályi változások következtében 45 százalékkal csökkentek. A hazai munkáltatók összesen 2,1 milliárd forinttal járultak hozzá dolgozóik egészségügyi öngondoskodásához.
Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója az eredmények kapcsán a pénztár erőfeszítéseit emelte ki:
A tavalyi év folyamán többek között megújítottuk az online felületeinket, valamint bevezettük a Hello Egészség egészégbiztosítási csomagot is. Éppen ezért nagy büszkeség számunkra, hogy alig egy év alatt 28 százalékkal bővült a pénztárunkhoz érkező egyéni befizetések összege.
Az OTP Egészségpénztár több mint 260 000 tagja a tavalyi év folyamán összesen több mint 10,3 milliárd forintot használt fel megtakarításaiból. Ez 5,7 százalékos bővülés a 2018-as eredményekhez képest.
A legnagyobb összeget továbbra is a gyógyszervásárlásra, magánegészségügyi költségekre, illetve gyógyászati segédeszközökre fordították a pénztártagok, ugyanakkor egy év alatt 37 százalékkal bővült az úgynevezett önsegélyező szolgáltatások, többek között a születési támogatás, vagy éppen a lakáshiteltörlesztés igénybevétele is.
