Messze a limit alatt költenek a magyarok
Az idei év első három hónapjában az egy bankkártyás vásárlásra jutó átlagos érték 7582 forint volt. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 7,6 százalékkal, 536 forinttal nőtt az az összeg, amelyet egyetlen bankkártyás vásárláskor a pénztáraknál hagyunk. Ennél magasabb átlagos kosárértéket – 7684 forintot – egyedül a tavalyi év utolsó három hónapjában jegyezhettünk fel, de azt is tudni kell, hogy az év utolsó három hónapjában a karácsonyi vásárlási időszak miatt rendre magasabb az egy kártyára jutó tranzakciós érték.
A mostani megugrást nem nehéz összefüggésbe hozni a pandémiás helyzettel. A korábbi hónapokban az átlagos kártyás vásárlási érték csökkenése vagy legalább szinten maradása jelezte, hogy a kártyatulajdonosok egyre kisebb és kisebb összegű tranzakciók esetében is használják a plasztikjukat. Megtehetik, hiszen a hazai bankkártyás szabályozás szerint a hazai elfogadóhelyek ma sem köthetik minimumösszeghez a bankkártya-elfogadást, mint ahogy a hazai szabályozásban tilos az úgynevezett surcharge is (amikor a bankkártyával történő vásárlást külön díjjal drágítják meg a kereskedők). A koronavírus-járvány ugyanakkor új helyzetet teremtett. Az első negyedév adataiban nem köszön vissza az, hogy az emberek a vírushelyzetben többször választották a kártyás vásárlást: éves összevetésben a 219,6 millió hazai kártyás tranzakció 8,6 százalékos növekedés, amely messze elmarad az elmúlt években megszokott 20 százalék feletti bővüléstől. Szakértők szerint a következő beszámolóban sem várhatunk emelkedést, hiszen a nyitva tartó helyeken valóban többen választották a kártyás vásárlást, ám az elfogadóhelyek száma és ezzel együtt a kereskedelmi forgalom a korlátozások miatt drasztikusan csökkent.
A tranzakciók értékét azonban alaposan megnyomhatta a pandémia: az átlagos kosárérték megugrása hasonlóan köthető a korlátozások elrendelése körüli tömeges felvásárlásokhoz, mint ahogy a megugró készpénzhasználat is. Nagy kérdés tehát, hogy a következő hónapok statisztikái mit mutatnak. A várakozások szerint az átlagos kosárérték számottevően csökken majd. Mindezt annak a fényében érdemes vizsgálni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a járványügyi intézkedések körében 5 ezerről 15 ezer forintra emelte a PIN-kódos azonosítás nélkül lebonyolítható tranzakciók értékét, azzal érvelve, hogy az érintőkártyás fizetéssel így gyakrabban elkerülhető a terminálok érintése. A kereskedelmi elfogadóhelyeken április elején szinte mindenhol az új feltételekkel lehetett fizetni.
A Világgazdaság körkérdésére válaszoló pénzintézetek közül egyedül a CIB-nél jelezték, hogy az összes bankkártyás tranzakció tekintetében 15 ezer forint fölé emelkedett az átlagos kosárérték márciusban és áprilisban, ám a válaszból kiderült, hogy az emelkedést az online bankkártyás tranzakciók megugrása hozta, amelyeknél természetesen nem kellett a fertőzéstől tartani. A fizikai kereskedőhelyeken a CIB-nél az átlagos kosárérték februárról márciusra 12 százalékos növekedést mutatott, majd márciusról áprilisra további 5 százalékkal nőtt, de májustól kezdve ez az érték is csökken, és egyik hónapban sem közelítette meg a 15 ezer forintot, hanem mélyen alatta maradt.
A többi banknál is kivétel nélkül távol van az átlagos összeg a jegybanki határtól. Az OTP Banknál a vásárlások átlagos kosárértéke mintegy 10 százalékkal emelkedett a március közepét követő időszakban az év eleji időszakhoz viszonyítva.
A K&H-nál a 2020. január–márciusi időszakhoz képest a POS-terminálos tranzakciók átlagos értéke kismértékben növekedett a korlátozások alatt, de mint a bank jelezte, ez bőven belefér a 15 ezer forintos keretbe. Az UniCredit Bank is az átlagos kosárérték emelkedését figyelte meg ügyfeleinél márciusban és áprilisban, az átlagösszeg azonban így is 10 ezer forint alatt maradt, ráadásul májusban némileg visszaesett a vásárlások átlagos értéke.
A fertőzésveszélyt érdemben csökkentette az intézkedés – ezt mutatja a Budapest Bank adatsora, amely szerint míg januártól március 25-ig átlagosan 56 százalék volt a PIN-kód nélküli fizetések aránya, addig ez az érték az április 15-ét követő tíz napban – amikortól minden elfogadónak biztosítania kellett 15 ezer forintig a PIN-mentes fizetést – 72 százalékra emelkedett. A Takarékbankban arról számoltak be, hogy ma a PIN-kód megadására csak ötödannyi esetben van szükség, mint a limitemelés előtt. A szabályozás egyelőre december végéig marad érvényben, ám az MNB már jelezte, hogy a továbbiakban is érdemes lenne fenntartani ezt a fizetést, nemcsak higiéniai okokból, hanem azért is, mert gyorsabb. A pénzintézetek, amelyek a járvány előtt is tárgyaltak már a limitemelésről, megfontoltabban emelnének, mivel a magasabb összeg a kártyacsalások mértékét is emelheti. Ezért a limitemelés moderáltabb módját, 10 ezer forintos értéket támogatnának. Ez is bőven felette van az átlagos vásárlási értéknek.
Előbb-utóbb kis összegnél is kell az azonosítás
Sokakat meglep, amikor kis összegű, akár néhány száz forintos tétel után is PIN-kódos azonosítást kér a POS. Ez azért van így, mert a limitemelés ellenére hatályban maradt az EU PSD2 pénzforgalmi irányelvének az ügyfél-azonosításra vonatkozó szabálya, amely szerint minden ötödik azonosítás nélküli vásárlási tranzakció után, illetve a 150 eurót meghaladó halmozott kártyás költést követően PIN-kódos azonosítás szükséges. | vg
