Vegyes a távközlési cégek osztalékpolitikája
Továbbra is hiányolhatják a Magyar Telekom részvényesei, hogy a távközlési társaság nem fogadott el olyan osztalékpolitikát, amelynek alapján a jövőbeni kifizetések összegével előre lehetne kalkulálni. A húszforintos részvényenkénti osztalék 5 százalék feletti hozamnak felel meg, ez a szektortársakhoz viszonyítva sem tűnik gyengének, a magyar távközlési társaság anyavállalata, a Deutsche Telekom 60 eurócentes osztaléka is csupán 4 százalékos rátát biztosít részvényei tegnapi 14,85 eurós árfolyamához képest. A német vállalat szintén lejjebb szállította az osztalékot az idén, hiszen a tavalyelőtti profitja után még 70 centet fizetett. Érdekes módon eközben nem a koronavírusra és az 5G-re hivatkoztak, hanem az amerikai leányvállalat, a T-Mobile US akvizíciójára. Az Egyesült Államok versenyhatóságánál ugyanis az utolsó pillanatig tűhegyen billegett a Sprint megszerzésének jóváhagyása. Hogy megédesítsék a befektetők számára a keserű pirulát, 2019 novemberében módosított a nagyvállalat az osztalékpolitikáján is, és rögzítette, hogy az osztalékminimumot 50 centről 60 centre emelik, és mostantól ez az osztalék képezi minden évben a számítás alapját, úgy, hogy az egy részvényre jutó profit (EPS) bővülésének mértékében növelik.
Szektortársaihoz képest egészen befektetőbarát a Szlovákiában is jelen lévő cseh O2 távközlési vállalat 2015-ben elfogadott középtávú osztalékpolitikája, amely szerint minden egyes évben kifizetik mindkét országban a nem konszolidált EPS 90-110 százalékát. Tavaly közölte a cég, hogy nem változtat a politikáján, jelenleg a hozam 9,2 százalék.
A másik véglet az Orange Polska, amely 2016 óta nem fizet osztalékot, mivel főként a vezetékesszegmensre épülő szolgáltatásaitól sorra pártolnak el ügyfelei. A 2015-ben még 0,5 zlotyt fizető társaság részvényei 50 százalékkal, 5 zlotyra gyengültek az elmúlt évek során.
A részvényeseinek idén 0,65 lejes osztalékot fizető romániai Digi Communications a Magyar Telekomhoz hasonlóan nem rendelkezik osztalékpolitikával. Az éves jelentés persze felsorolja, hogy milyen tényezőktől függ a kifizetés mértéke, de aztán komolyra fordítja a szót, és kimondja, hogy a cég saját belátása szerint állapítja meg az osztalékot. Idén egyébként 2 százalék alatt maradt papírjainak a hozama.
A deklarált osztalékpolitika hiánya nagy port vert fel tavasszal a hazai befektetői körökben, amikor a Magyar Telekom az előző évben beharangozott – de véglegesen el nem fogadott – osztalékpolitikától eltérve nemhogy a kilátásba helyezett egy részvényre jutó 27 forintos osztalék kifizetéséről döntött volna, hanem ehelyett még az előző évi 25 forintos kifizetést is 5 forinttal csökkentette. A teljes képhez tartozik persze, hogy egyidejűleg egy 5,2 milliárd forintos részvény-visszavásárlási programot is hirdetett, amely az elemzők szerint részvényenként 5 forintot hozhatott a befektetőknek. A részvényesek ezzel együtt nem repestek a boldogságtól, ám az idén nem sok beleszólásuk volt a kérdésbe, hiszen az igazgatóság járhatott el a közgyűlés hatáskörében. Ezzel együtt senki sem kezdeményezte a döntés felülvizsgálatát, pedig a jogszabály lehetőséget biztosít erre. Ennek talán az lehet az egyik oka, hogy a koronavírus terjedésére és az 50 milliárd forint feletti 5G-s frekvenciadíjra, valamint a fejlettebb hálózat kiépítésére tekintettel akár indokoltnak is tekinthető a kisebb kifizetés.
Korábban egyébként az volt az alapelv, hogy a cég a nettó eladósodottsági rátát (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített aránya) a 30–40 százalék közötti tartományban tartja, figyelembe véve a csoport jövőbeni pénzügyi helyzetét is.
