Már több mint egy éve velünk van a koronavírus-válság, s ez a cégek gazdálkodásában is változást okozott. Az első hullám zárása idején a mindennapi likviditást biztosító hitelek lettek a legkeresettebbek, s a vállalkozások jelentékeny része a korábbi banki megállapodásokban kiajánlott hitelkereteket is kihasználta. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a céges folyószámlahitelek állománya azt követően, hogy 2018 áprilisában átlépte az 1000 milliárd forintos értéket, folyamatosan 1000–1200 milliárd forint között mozgott. Ez azonban már a múlté: az elmúlt három hónapban a kihasznált hitelkeretek két és fél éves mélypontra, 1000 milliárd forint alá estek.
A kereskedelmi bankoktól afelől érdeklődtünk, hogy ezt okozhatja-e az, hogy a pénzintézetek szigorúbb feltételekkel újítják meg az aktuális hitelkeretet, vagy épp ellenkezőleg, a harmadik hullám idején a cégek váltak-e óvatosabbakká. „Az elmúlt évben hitelt felvevő vállalkozásokat vizsgálva nem láthatók arra utaló jelek, hogy az OTP Bank partnerei a szokásostól eltérő ütemben újítanák meg éves hitelkereteiket” – jelezte a pénzintézet. A hitelkeretek megújítása nem okoz problémát a Takarékbank ügyfeleinek sem, s a CIB-nél szintén stabil hitelportfólióról számoltak be. A K&H nagyvállalati ügyfelei a folyószámla-hitelkereteket jellemzően megújítják, míg a kkv-k esetében ez egyedi elbírálás szerint történik. A banknál úgy vélik, a kkv-s ügyfelek zömének stabil maradt a forgalma, tehát szélesebb körben valószínű a megújítás. Hasonlóan az egyedi elbírálásra hívták fel a figyelmet az UniCreditnél, jelezve azt is, hogy a portfólió egészét tekintve nem kalkulálnak visszaeséssel.
Emellett mindkét banknál arra hívták fel a figyelmet, hogy ma már a kkv-s ügyfelek körében sem jellemző az éves hitelkeretek iránti érdeklődés, jellemzően 3–5 éves futamidejű likviditást támogató hiteleket biztosítanak a bankok a vállalati ügyfeleknek – mint például a Széchenyi-kártya. Ugyanakkor a pénzintézeteknek fel kell készülniük arra is, hogy az ügyfelek helyzete a pandémia elhúzódása miatt esetleg ellehetetlenül. Ezzel kapcsolatban az OTP-nél jelezték, több adósságrendező megoldásuk is van a nehéz helyzetbe került ügyfelek számára. A Takarékbanknál úgyszintén készülnek az ügyfelek beszámolóiban várható esetleges romlásra, de erre alaposan felkészítették a rendszert, és bíznak abban, hogy zökkenőmentes lesz a megújítás folyamata mindenkinél.
Elvben a rendelkezések lehetőséget adnak, hogy a vállalatok a 2019. március 18. előtt igénybe vett folyószámla-hitelkeretüket is bevigyék a hiteltörlesztési moratórium hatálya alá, ám a felmérések szerint a tavaly decemberben a vállalkozások esetében nyilvántartott 2700 milliárd forintnyi hitelállományon belül csekély volt a folyószámlahitel-követelés. Ha voltak is olyanok, akik tavaly tavasszal a moratórium védernyője alá menekültek, a későbbiekben – ahogy likviditási helyzetük rendeződött – jellemzően ezt a hitelt kezdték el törleszteni, hiszen a folyószámla-hitelkeret a napi pénzügyekhez kötődik. A vállalati hitelállományban egyébként a moratóriumban érintett hitelek aránya a 2020. tavaszi 55 százalékról decemberre 39 százalékra csökkent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.