Így védekezik Magyarország a pusztító aszály ellen: a kormány szakított a múlttal, új fejezet nyílik a mezőgazdaságban – itt vannak az első eredmények

Már tavasszal nyilvánvalóvá vált, hogy az előző évek sorozatos aszályai után a tavaszi hónapok csapadékhiánya, az alacsony téli hókészlet és a felszín alatti vízkészletek csökkenése miatt sok térségben idén nagy a kritikus szárazság veszélye, tenni kell az aszály ellen. A kormány ezért már május elején meghozta az első stratégiai döntéseket: kihirdette az aszályveszélyhelyzetet, valamint megalakította az Aszályvédelmi Operatív Törzset. Felállításának célja az Agrárminisztérium (AM) szerint egy gyors reagálóképességű, ágazatközi operatív testület működtetése, amely képes a vízhiányos időszakokban összehangolt, célzott intézkedéseket hozni.

A törzs együttműködik a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottsággal, amelynek hosszabb távú stratégiai feladatai vannak, főként

• az öntözési infrastruktúra fejlesztésében,
• a vízvisszatartás ösztönzésében és
• a vízmegosztás racionalizálásában.

Azonnali pénzforrásként 8,1 milliárd forintot különített el a kormány arra, hogy az állam 2025-ben átvállalja a mezőgazdasági termelők vízszolgáltatási díjait, amivel a gazdálkodók nagy segítséget kaptak likviditásuk megőrzésében, egyben ösztönözték azt, hogy ahol van rá lehetőség, öntözzenek is. Emellett további 10,2 milliárd forintot biztosított azonnali beruházásokra, hogy a nyári hónapok aszálya ne érje felkészületlenül sem a gazdálkodókat, sem a vízügyi rendszert. Az agrártárca szerint az Aszályvédelmi Operatív Törzs működése révén egy olyan rendszer kezdett el kiépülni, amely – ha fenntartható módon továbbfejlesztik – hosszabb távon is képes lehet kezelni a klímaváltozásból fakadó mezőgazdasági kockázatokat.

Hogy ezekre az intézkedésekre mennyire szükség van, azt a termelők beszámolói jól jelzik. A megyei lapok tudósításai sok helyről számoltak be drámai helyzetről: a Jászkunságban nagyon hiányzik az eső, a kapás növényeknél már most nagy a baj, Békésben a megkezdődött aratás gyenge eredményeiről szólnak a hírek, Bács-Kiskunban pedig arról, hogy drasztikusan megváltozhat a gyümölcstermesztés jövője az aszály miatt.

Öntözésfejlesztés a termésbiztonság növeléséért

Az öntözésfejlesztés nem új célja az agrárkormányzatnak: az előző uniós költségvetési ciklusban a Vidékfejlesztési Program keretében több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott az AM, összesen 178 milliárd forint összegben, 

A tárca nagy jelentőséget tulajdonít az összefogásnak, amelynek ösztönzésére több mint 130 öntözési közösség nyert el vissza nem térítendő támogatást közel 10 milliárd forint összegben.

A jelenlegi ciklusban pedig a KAP stratégiai terv keretében a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésén van a fő hangsúly, ezért a pályázati felhívások azokat a műszaki megoldásokat helyezik előtérbe, amelyek figyelembe veszik a felszíni és felszín alatti vízkészletek szűkösségét, és ennek megfelelően maximális víztakarékossággal járnak. A megváltozott klimatikus viszonyoknak kitett, művelés alatt álló területeken a fő cél a víz utánpótlásának biztosítása

• a vízvisszatartás,
• a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás és
• a takarékos öntözési technológiák

elterjesztése révén.

Erre két pályázati felhívást is meghirdetett az Agrárminisztérium. Az első két benyújtási szakaszban összesen 308 támogatási kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók, együtt 91 milliárd támogatási igényt megjelölve.

Aszály ellen vízmegtartás

Az AM szerint a klímaváltozás hatásainak kezelésében a vízvisszatartás a legfontosabb beavatkozási pontok közé tartozik. Ennek Magyarországon különösen kritikus szerepe van, mivel az elmúlt évek aszályai, a csapadék egyenlőtlen eloszlása, valamint a történelmi folyószabályozások miatt kialakult gyors vízelvezetés miatt a talajvízszintek jelentős mértékben csökkentek. Ennek következtében a termőterületek vízellátottsága is romlott, és a gazdálkodók egyre gyakrabban szembesülnek tartós vízhiányos helyzetekkel.

A kormány ezért idén tavasszal 4,7 milliárd forint gyorsforrást különített el tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, víztározási képességük helyreállítására. A cél az volt, hogy még a nyári hónapok előtt minél több felszíni víz álljon rendelkezésre az öntözéshez és a környezeti vízpótláshoz. Az intézkedések eredményeként országszerte 150–200 millió köbméter a többletvíz.

A vízvisszatartó kapacitást hosszabb távon is növelni kell, a cél, hogy 2025 végére Magyarországon már hárommilliárd köbméter csapadékot, lehessen visszatartani. Ez nagyjából másfél balatonnyi vízmennyiségnek felel meg. Ehhez csatornakotrási programokat, műtárgyfelújításokat, új vízkivételi pontok kialakítását, valamint a természetes vízmozgásokat figyelembe vevő élőhely-rekonstrukciókat hajtanak végre.

A program egyik mintaberuházása a Gyova–mámai Holt-Tisza vízpótlása, amely során a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság ideiglenes szivattyútelepítéssel, napi több ezer köbméter folyóvíz átemelésével mintegy 1,5–2 millió köbméternyi többletvizet juttatott a holtágba. Heves vármegyében pedig több mint félmillió köbméternyi vizet használtak öntözési célra, az állam által teljes egészében átvállalt vízdíjak mellett, 

Az elmúlt tíz évben országosan 33 vízvisszatartási projektet vittek végbe 170 milliárd forint értékben. A következő években pedig a kormány további 242 milliárd forint értékű vízgazdálkodási beruházást készít elő.

Nagy eredmény, hogy idén május végéig a Tisza-völgyön keresztül több százmillió köbméterrel kevesebb víz folyt ki az országból, mint amennyi érkezett. A holtágfeltöltési program részeként közel 90 millió forintból öt holtágba juttatnak többletvizet. Ezek legjelentősebbje a költségvetés kétharmadát felemésztő 12 kilométer hosszú, közel 100 hektáros Gyova–mámai Holt-Tisza vízpótlása, amely a holtág szintjét körülbelül két méterrel emeli meg.

A május végi állapotok szerint a tározókban, holtágakban betározott vízmennyiség közel 32 százalékkal növekedett, ami a halastavak és az aszályvédelmi akcióterv keretében történő feltöltésekből adódott. A Tisza-tóban tározott vízmennyiség ugyanakkor közel 2,5 százalékkal csökkent, ami a természetes fogyásból és a gravitációsan tölthető rendszerek feltöltéséből adódik.

Százezer hektáron már ott a víz a tájban

A vízhiányos időszakok hatékony kezeléséhez az infrastrukturális beruházások mellett elengedhetetlen a gazdálkodási gyakorlatok átalakítása is. A kormány ezért támogatja a természetközeli, vízmegtartó szemléletű mezőgazdasági megoldásokat is. E célból jött létre a 2023-ban elindított Agro-ökológiai Program (AÖP), valamint a hozzá szorosan kapcsolódó Vizet a tájba kezdeményezés. Az AÖP célja, hogy a mezőgazdasági termelők olyan technológiákat alkalmazzanak, amelyek elősegítik a víz helyben tartását, a talaj nedvességének megőrzését, valamint a víz környezeti hasznosulását.

A Vizet a tájba program pedig kifejezetten azt célozza, hogy a csapadékot és a folyóvizekből származó vízkészletet a lehető legnagyobb mértékben a tájban tartsák – akár ideiglenes, akár állandó vízborítás formájában. A gazdálkodók önkéntes alapon ajánlhatják fel olyan földterületeiket, amelyek vízvisszatartásra alkalmasak. 

Eddig több mint háromszáz gazdálkodói közösség jelezte részvételi szándékát a programban, és ezek együtt már több mint 104 ezer hektár területet fednek le.

A Homokhátság vízpótlása is elindult

A klímaváltozás hatásaira legérzékenyebb térség a Duna–Tisza köze, azon belül is a Homokhátság, amelyet az ENSZ már félsivatagos területként tart nyilván. Az elmúlt évtizedekben a felszíni vizek eltűntek, a természetes vízfolyások kiszáradtak, a talajvízszint csökkent.

Erre válaszul indította el az Országos Vízügyi Főigazgatóság a „Duna–Tisza-közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítása” című, többéves komplex programot, amelynek célja a vízpótlás és vízvisszatartás műszaki feltételeinek megteremtése a térségben. A projekt hatóköre óriási:

• 11788 négyzetkilométer,
• 171 település,
• 800 ezer lakos,
• négy vármegye.

A térséget hét célterületre osztották, ezek közül négy helyszínen indul el a kivitelezés már 2025-ben, összesen 67 milliárd forint értékben.