Hol van már a koronavírus elleni vakcináért folytatott tavalyi, őrült fogatverseny, amikor gyógyszeripari óriások és kicsiny biotech cégek párosai küzdöttek a globális elsőségért. Bár látszólag lecsengőben a világjárvány, és a piac már a gazdasági kilábalás tempójának különbségeit árazza, még mindig izgalmasak a portfóliókban a Covid-vakcinát vagy vírusellenes gyógyszert gyártók. A hét elején tette közzé negyedéves gyorsjelentését az oltóanyagban érdekelt Pfizer és a gyógyszerben utazó Gilead. Góliát és Dávid egyaránt a koronavíruson keresett nagyon sokat a riportált negyedévben.
Az amerikai Pfizer gyógyszergyár árbevétele megkétszereződött a harmadik negyedévben, ami döntően a német BioNTech céggel – ennek alelnöke Karikó Katalin – közös fejlesztésű vakcina értékesítéséből befolyt 13 milliárd dollárnak köszönhető. Rögtön fel is emelte a vállalat a Covid–19 elleni oltóanyag idei eladására vonatkozó előrejelzését 7 százalékkal, 36 milliárd dollárra. A tervek szerint ebben az évben 2,3 milliárd adag vakcinát szállítanak, s mind idén, mind jövőre egy-egymilliárd dózis jut nonprofit alapon az alacsony jövedelmű országoknak. Az egyszeri tételek kivonása után a társaság korrigált harmadik negyedévi nyeresége részvényenként 1,34 dollár volt, szemben a Wall Street 1,08 dolláros várakozásával. De a 22,58 milliárd dolláros bevételi konszenzus is jóval alulmúlta a 24,09 milliárdos tényleges negyedéves árbevételt. A gyorsjelentés nyomán a kurzus 7 százalékkal került feljebb. A másnapi botrány is csak másfél százalékkal horpasztotta az árfolyamot, miután a The British Medical Journal aggasztó hiányosságokat tárt fel a Covid elleni vakcina klinikai vizsgálatainak harmadik fázisában. Eszerint a vizsgálatokat a gyógyszergyártó kiszervezte, többek közt a texasi Ventavia csoportnak, s ott számos kifogás merült fel, amelyeket a brit orvosi lap szerint az amerikai szövetségi élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatal (FDA) nem vizsgált kellő gondossággal. Ám ezt a hírt a piac nem árazta be komolyan, ami annyiban érthető, hogy a 192,5 millió teljesen beoltott amerikainak körülbelül 55 százaléka kapott Pfizer-BioNTech-oltást, míg a többieket jórészt a Moderna által kifejlesztett másik mRNS-vakcinával oltották be. Ráadásul, a múlt héten a Pfizer-vakcina lett az első az Egyesült Államokban, amelyet már ötéves korig engedélyeztek. A Moderna egyelőre a tinédzserek oltási engedélyére vár, amelyet már szintén korábban megkapott a Pfizer. Az amerikai gyógyszerpapír árfolyama ebben az évben több mint 20 százalékot emelkedett, míg egyéves visszatekintésben 26 százalékos az árfolyamhozam.
Nem csak a vakcina lehet jó a piacon. A Gilead Sciences céget 1996-tól két évtizeden át irányította a kémikus John C. Martin, a nemrég elhunyt „vírusvadász”, aki annak idején az AIDS-betegek és a szervátültetettek körében vakságot okozó vírus elleni szerrel hívta fel magára a figyelmet. A Gilead első számú célpontja sokáig a HIV volt, de a kezdetektől foglalkoznak az influenzával is, emellett fontos fejlesztési irányuk a dengue-láz és a hepatitis C, tavaly nyáron pedig a koronavírus ellen kifejlesztett remdesivir szerrel kerültek a figyelem középpontjába. Akkor az oltóanyagért folytatott versenyfutás még épp csak a célegyenesbe fordult, a tengerentúli betegbiztosítók ezalatt
kórházi ápoltanként 12 ezer dollárt spóroltak a remdesivir alkalmazásával.
Az idei harmadik negyedévben mind az árbevétel, mind az eredmény soron messze megelőzte az elemzői becsléseket a társaság. És ami igazán érdekes, hogy még mindig a koronavírus kezelésére szolgáló készítmény, a remdesivir hozzájárulása volt a legnagyobb. Az egy részvényre jutó igazított eredmény 2,65 dollárra nőtt a harmadik negyedévben, 90 centtel előzve meg a Wall Street konszenzusát. A riport nyomán a héten csaknem 10 százalékot emelkedett a kurzus, míg egyéves visszatekintésben 13 százalékos a hozam, bár ezt az árfolyam hullámzása miatt rövidebb távokon többször is lehetett realizálni.
