Az elmúlt két évben sokan kezdtek el részvénybefektetéssel foglalkozni, néhányuk azonban teljesen átesett a ló túloldalára: a Covid-lezárások idején tőzsde-, pontosabban kereskedésfüggővé váltak.
Gondjaikra azonban nincs igazán jó megoldás az Egyesült Államokban, a problémával küzdő magánbefektetők jobb híján a szerencsejáték-függőséget kezelő szakorvosokhoz és központokhoz fordulhatnak, de pechükre ebben a körben alig van valaki, aki rendelkezik valamiféle tőzsdei kereskedési ismerettel. A Markets Insider riportjában több érintett megszólalt, egyikük (civilben halász) akkor érezte, hogy segítségre szorul,
amikor már napi hét órán keresztül megállás nélkül kereskedett, több időt töltve el ezzel, mint a családjával.
Ez a jó pár idegörlő óra, amelyet ráadásul a hét öt napján töltött a tőzsdével, teljesen kimerítette, semmi energiája nem maradt az emberi kapcsolatokra. Hamar eljött a mélypont, a napon belüli tőkeáttételes kereskedés végül a teljes megtakarítását, 30 ezer dollárt vitt el. Öt hónapja tartja magát távol a buy és a sell gombtól, de még mindig érzi a rendszeres kereskedés utóhatásait, tüneteit a szerencsejáték-függőkéhez hasonlítja.
Segítség azonban vagy nincs – a rendszeres tőzsdei kereskedésnek nem is létezik hivatalos diagnosztikája –, vagy megfizethetetlenül drága. Jobb híján a panaszosokat ellátó egyik szakorvos is szerencsejáték-függőként kezeli a pórul járt day-tradereket. A definíció a biztosítás szempontjából sem mellékes, a kezelés költsége ugyanis csak akkor nem hárul teljes mértékben a függővé vált alanyokra, ha „szerencsejáték-zavar”-ként állítják fel a diagnózist, de még így is alig akad biztosító, amely hajlandó fedezni az ilyen típusú kezeléseket.
A lap megkereste a Gamblers Anonymus (Anonim Szerencsejátékosok) szóvivőjét, aki szerint
a szervezethez az elmúlt egy évben 15 százalékkal többen fordultak, és ez a növekedés egyértelműen a tőzsdézéshez köthető.
A segítség nem olcsó, az Egyesült Államok egyik legrégebbi szerencsejáték-rehabilitációs központjába 16 ezer dollárért lehet bekerülni, de van háromszor ennyibe kerülő kezelés is. Ráadásul a leszoktató módszereket a szerencsejátékra és a fogadásokra találták ki, nem a rendszeres tőzsdei kereskedéstől szabadulni igyekvőknek.
A terapeuták rendelkeznek ismeretekkel a rulett, a póker, a lóversenyek világából, de gyakori, hogy életükben egyetlen részvényügyletre sem adtak megbízást. Erre panaszkodott a lapnak nyilatkozó halász is, úgy érezte, nem értik meg a terapeuták, pontosan mi történik vele. Ahol a kezelések zajlanak, ott a cél meggyőzni a függőket, hogy ők egyáltalán nem profi, hanem magánbefektetők, és átmenetileg, akár évekig el kell felejteniük, hogy mennyi pénzt veszítettek. Ha ugyanis megállás nélkül azon kattog az agyuk, hogyan kellene visszaszerezni, amit elbuktak, garantáltan újra day-traderekké válnak.
