De mit adhat a büszkeségen túl Magyarországnak Kapu Tibor űrküldetése?

Történelmi pillanatnak lehettek szemtanúi azok, akik szerda reggel figyelemmel követték a tudósításokat. Magyar idő szerint 8 óra 31 perckor a floridai Kennedy Űrközpontban a NASA sikeres fellövést hajtott végre. A Dragon-űrhajó, a fedélzetén Kapu Tiborral és három másik űrhajóssal, a következő két hétben több kutatást fog elvégezni a Nemzetközi Űrállomáson. Ezzel Farkas Bertalan után 45 évvel után ismét van magyar űrhajós. A büszkeségen túl azonban haszna is van a küldetésnek.

Kapu Tibor űrküldetése: a magyar gazdaság csak profitálhat belőle 

Még 2021-ben jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy magyart küldene az űrbe, ezért a kormány mintegy 99 millió dolláros, azaz közel 35 milliárd forintos űripari fejlesztési programot fogadott el azzal a céllal, hogy magyar űripari vállalatok és egyetemek kutatói működjenek együtt. A program a Hunor nevet kapta, amelyben 247 jelentkező közül választották ki a végső győztest, Kapu Tibort.

Jelenleg a világ egyik legprosperálóbb szektora az űrgazdaság. A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég szerint 2023-ban a globális űrgazdaság értéke 630 milliárd dollár volt, ráadásul az ágazat elképesztő bővülés előtt áll: becslések szerint 2035-re elérheti az 1800 milliárd dollárt. Márpedig a magyar gazdaság lehetőségei szempontjából kifejezetten fontos, hogy betagozódjon egy olyan szektor értékesítési láncába, amely éppen egy erőteljes növekedési fázisban van. 

Az űrrepülés forradalma zajlik

Hogy egyébként ilyen gyors fejlődést ír le az ágazat ilyen rövid idő alatt, az több tényező együttes eredménye:

1. A magánszektor belépésével versenyhelyzet jött létre az utóbbi években, így a SpaceX, a Blue Origin vagy a Virgin Galactic drasztikusan le tudta faragni a rakétaindítási költségeket. Emiatt aztán évről évre egyre több a kilövés, 2024-ben már negyedik egymást követő évben dőltek meg az űrrepülési rekordok, tavaly 259 kilövés történt világszerte. 
2. Ez is szerepet játszott abban, hogy egyre olcsóbb és hatékonyabb műholdak jönnek létre manapság, ami lehetővé teszi akár olyan kisebb országok, mint Magyarország számára az űrbe jutást.
3. A modern gazdaságok adatalapúvá váltak az utóbbi időben, az időjárás, a logisztika vagy a mezőgazdaság mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy az űr egyre inkább infrastruktúraként működjön.
4. Egyre több az állami űrkutatási program, ennek példája az Artemis vagy éppen a Hunor.

Magyar cégek fejlesztéseit teszteli Kapu Tibor

Tulajdonképpen ezek a tényezők tették lehetővé, hogy 45 év után ismét űrhajósa legyen Magyarországnak, aki a Nemzetközi Űrállomáson hazai innovációkkal és high tech ágazatok fejlesztésével fog foglalkozni missziója alatt. Magyar fejlesztésű űrkutatási eszközöket tesztel majd, továbbá magyar kutatók által előkészített tudományos kísérleteket végez. Egyébként 30 hazai cég és kutatóintézet vett részt a programban, amely ha sikeres lesz, tovább haszonnal járhat rövid időn belül. Az űriparban átlagosan 1 millió euró befektetés 3-5 magasan képzett munkahelyet hoz létre, illetve több száz új munkahelyet.

Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a Magyar Nemzet tudósítása szerint nemrégiben egy eseményen amellett érvelt, hogy az űrtechnológia, az űripar a versenyképesség egyik sarokpontja, a tudásalapú társadalomban pedig nem lehet high tech technológia nélkül létezni. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is úgy fogalmazott a kilövés után, hogy a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő iparága maga az űripar. „És azok az államok, amelyek az űriparban vezető szerepre tudnak szert tenni, mindenképpen a sikeres országok közé fognak tartozni” – mondta, majd hozzátette: Magyarország a nemzetközi űripar élvonalába repült. Ezzel pedig a magyar gazdaság előtt olyan páratlan lehetőségek nyílnak, amelyek nem lennének emberes űrrepülés nélkül.

A 4iG fontos szereplője lehet magyar űrgazdaságnak

A magyar gazdaság egyik zászlóshajója lehet a 4iG, amelynek – amellett, hogy az amerikai Axiom Space nevű céggel kötött megállapodást – műholdprogramja is van. A magyar infokommunikációs vállalat a Husat keretében:

• egy geostacionárius pályán keringő távközlési műholdat (Hugeo), valamint 
• további nyolc alacsony Föld körüli pályán keringő, nagy felbontású földmegfigyelési műholdat (Huleo) tervez pályára állítani 2032-ig. 

A 4iG az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakat a 2026-ra elkészülő, Remred Zrt.-vel alapított martonvásári központjában állítja elő, a geostacionárius műholdat pedig nemzetközi partnerrel gyártatja. A Hugeo és az első Hueop műhold 2028 év végéig állhat szolgálatba.

Ami a Remredet illeti, jelenleg a legnagyobb űrmérnökséggel rendelkező magyar űripari vállalat, beszállítója többek között az ESA-nak, a NASA-nak és a Japán Űrügynökségnek is.