Alig egy hónappal ezelőtt még az tartotta izgalomban a török gazdasággal foglalkozó szakértőket, hogy vajon milyen végeredménnyel zárul a választás második fordulója, ám a meglepetés elmaradt, és újabb öt évre Recep Tayyip Erdogan maradt az elnöki pozícióban. A pénzügyi piacok első körben ezt nem túl pozitívan értékelték, hiszen az elmúlt évek tapasztalata alapján a gazdasági döntésekben is fontos szerepet vállaló vezető gyakran unortodox irányokat képviselt.
Fotó: Anadolu Agency via AFP
Ehhez képest volt talán jókora meglepetés, hogy nem sokkal újraválasztását követően két olyan szakembert is kinevezett kulcspozíciókba, akiknek a múltjuk alapján inkább a piaci elvárásoknak megfelelő gazdaságpolitika van a vérükben. Mehmet Simsek kapta meg a pénzügyminiszteri pozíciót, aki amellett, hogy Londonban szerezte diplomáját, dolgozott a Meryll Lynchnél is, így kétségtelenül elkötelezettje a hagyományos gazdaságpolitikának, és első megszólalásában meg is erősítette, hogy fontos célja a befektetői bizalom visszaszerzése.
A jegybank új elnöke pedig az a Hafize Gayen Erkan lett, aki évtizedes amerikai banki tapasztalattal rendelkezik, miután a First Republic Bank társ-vezérigazgatója volt.
Az első vízválasztó döntés akár már a héten megérkezhet, hiszen a jegybank soron következő kamatdöntő ülése csütörtökön lesz, ahol a legtöbb elemző tetemes kamatemelésre számít. Korábban – nem titkolt módon Erdogan nyomására – a jegybank mesterségesen alacsonyan tartotta a kamatokat (most 8,5 százalék), miközben az az egekben járt, és ez folyamatosan gyengítette a török líra árfolyamát.
A mostani döntés kapcsán a várakozások már-már szélsőséges beavatkozást sejtetnek, hiszen van olyan elemző, aki arra számít, hogy 20 százalékra is emelheti az alapkamatot a jegybank. Talán ez a mérték túlzott optimizmusra utal, de az valóban nem lenne meglepetés, ha újra két számjegyű kamatszint alakulna ki Törökországban, ami megfordíthatja az idén közel 60 százalékot gyengült török líra tendenciáit.
Technikailag nehéz szintekről beszélni, amikor egy árfolyam ilyen mértékű, szinte folyamatos emelkedésen van túl, de
az tény, hogy az euró-török líra esetén a 25,00-ös lélektani érték lelassította, és talán megállíthatja az emelkedést.
Egy nagymértékű kamatemelés hatására nemcsak a hozam lehetősége növekszik meg a török lírába való kapcsán, hanem az általános befektetői bizalom is növekedhet, hogy most valóban elindul egy hagyományos piaci irányokat szem előtt tartó gazdasági folyamat.
Fotó: MTI / EPA / Sedat Suna
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a jelentős kockázat, amely a török lírával kapcsolatban az elmúlt éveket jellemezte, hirtelen eltűnne, sőt, a devizapiacon továbbra is az egyik legkockázatosabb eszköz maradhat még egy ideig, de a tendencia, illetve az árfolyamtrend fordulásával mindenképpen izgalmas és figyelmet érdemlő folyamat indulhat el, akár már most csütörtökön.
