A britektől az olaszokig jó néhányan halasztanak

Az ügyfelek szempontjából optimális megoldást a brit felügyelet (FCA) által megfogalmazott elvek jelenthetik: a felkészülési időszakban nem tesznek lépéseket, magyarán nem bírságolják azokat a pénzforgalmi szolgáltatókat, amelyek nem teljesítik az erős ügyfél-hitelesítés elvárását, azaz engedik végigfutni a fizetést, annak ellenére, hogy az nem felel meg teljes egészében az SCA előírásainak. Az FCA ugyanakkor jelezte: csak olyan szolgáltatóknál működik az átmeneti félrenézés, amelyek bizonyítani tudják, hogy megtették a szükséges lépéseket a megfelelés biztosítása érdekében. Hogy az elfogadói oldal is kényszerítve legyen a fejlesztésekre, arra az lehet megoldás, hogy – mint korábban a csipkártyák bevezetésekor – a kárviselési felelősség a nem SCA-kompatibilis elfogadói oldalra, s nem az ügyfélhez kerülne akkor, ha látható, hogy a kártyakibocsátó már megfelel az előírásoknak. Ha ez az észszerű lépés valósul meg Magyarországon, az ügyfelek – az elvárt óvatosság mellett – továbbra is vásárolhatnak majd az online piactereken, miközben az egyébként (nagybanki szinten legalábbis) viszonylag jól álló kártyakibocsátók mellé felzárkózik az elfogadói/kereskedői oldal is.

A brit felügyelet mellett a francia, az ír és az olasz jegybank is hivatalosan jelezte már az egyeztetéseket a halasztásról, és hírek szerint a lengyel nemzeti bank is aktív tárgyalásokat folytat a piaci szereplőkkel a türelmi idővel kapcsolatban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fizetési rendszer jelentésének bemutatóján Bartha Lajos, a jegybank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója a Világgazdaság kérdésére elmondta: az MNB az elsők között szorgalmazta a bevezetés késleltetését. A Portfolio.hu megkeresésére a Magyar Nemzeti Bank úgy nyilatkozott, hogy az EBA 2019. június 21-én kiadott véleményében megfogalmazott egyedi halasztásokkal kapcsolatban „jelenleg az EBA vezetésével annak feltérképezése folyik európai szinten, az egyes tagállamokban, így Magyarországon is, hogy szükséges-e egyedi, korlátozott tartalmú addicionális felkészülési idő biztosítása, és amennyiben igen, ez mennyi időt jelent. A felmérés keretében folyamatban vannak a konzultációk a pénzforgalmi szolgáltatói szektor legjelentősebb szereplőivel (hitelintézetetekkel, nemzetközi kártyatársaságokkal, kereskedőkkel).” A Magyar Bankszövetség – azon túl, hogy jelezte: a szűk fejlesztői keresztmetszetek miatt hazánkban is indokoltnak tartják türelmi időszak igénylését – állásfoglalásában jelezte: a halasztás megalapozott mértékét a piaci helyzetkép felmérése után lehet összegezni. Ezt szolgálja az, hogy a nemzeti hatóságok közreműködésével az EBA kérdőíveken méri fel a piac felkészültségét.