A hazai bankcsoportok tavalyi növekedésének egyik húzóerejét a lízingcégeik jelentették, a kihelyezések ugyanis erőteljesen bővültek. A magyar lízingpiac közel 1000 milliárd forintos, ami most már nagy szeletnek számít – hangsúlyozta Antall Pál, a Magyar Lízingszövetség elnöke. A szövetség 40 tagvállalata 2003-ban 19 százalékkal több, 966,4 milliárd forint értékben finanszírozott eszközt, s bár tavalyi eredményükről összesítés még nem látott napvilágot, az első három negyedév adatai számottevő ugrásról tanúskodnak. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) beszámolója szerint a tisztán lízingtevékenységet folytató – tehát nem vegyes tevékenységű – 28 hazai vállalkozás adó előtti eredménye 2,570 milliárdosra bővült az előző esztendő azonos időszakában realizált 1,3 milliárdról.
Bár az eszközfinanszírozás erőteljes bővülést tudhat maga mögött 2003-ban, a kihelyezések több mint 70 százalékát változatlanul a gépjármű-finanszírozás adja. Ez jelentős eltérést mutat az Európai Unióban megszokott arányokhoz képest, hiszen ott ez utóbbi “mindössze” 50 százalékos piaci szeletet hasít ki a tortából, míg a második helyen álló termelőeszköz-lízing 25, az ingatlantevékenység 15, a teherautó-finanszírozás 10 százalékkal részesedik. Hazánk EU-csatlakozása azonban előreláthatólag nem változtat ezen a “magyar beütésen”, annak ellenére, hogy a piaci szereplők várakozásai szerint a gépjárműpiac a tavalyinál kisebb mértékben bővülhet 2004-ben.
Az idén a legnagyobb ugrást a termelőeszköz-finanszírozástól várja Antall Pál. Az anyabankkal való együttműködés ezen a téren különösen fontos, hiszen amelyik pénzintézet nagyobb gondot fordít a kis- és középvállalkozásokra, az vélhetően hosszabb távon gyümölcsözőbb együttműködést tud kialakítani ezzel a szektorral. A szektor megerősödésében s ezzel párhuzamosan az új gépek, berendezések iránti igény növekedésében nagy szerepet játszhatnak az EU-pályázatok is.
S mit hoz az uniós csatlakozás? A szolgáltatás minőségében van hová fejlődni, a hiteltermékek terén azonban már az unióban megszokott palettával találhatják szemben magukat az ügyfelek. A pénzügyi lízingkonstrukció teljesen EU-konform, jogszabályi szinten tehát felkészült a csatlakozásra hazánk, egyedül a tartós bérlet esetében lehetnek eltérések, bár ez az unióban sincs teljesen leszabályozva.
A magyarországi verseny már most is nagyon erős, s ha lesznek is új bejövők, azok vélhetően csak egy bizonyos részpiacot szemelnek ki, vagy felvásárlások révén jelennek meg hazánkban. Antall Pál szerint annak, aki a magyar lízingpiacot szemelte ki, a gépek, berendezések finanszírozása kínál betörési pontot. A lízingpiac legnagyobb szeletét nyújtó autófinanszírozásnál az elmúlt években olyan történelmi kapcsolatok alakultak ki, amelyek már lehetővé tették egy kritikus tömeg elérését a nagyobb szereplők számára. Nem zárható ki, hogy például osztrák intézmények a határ közelében lakók, illetve ottani vállalatok számára nyújtanak szolgáltatásokat. Ám ezek volumene marginálisra tehető majd, mint ahogy a legutóbb csatlakozóknál sem lehetett tapasztalni ilyen tendenciát.
