Lerontott növekedési prognózis

Az inflációs pálya középtávon romlott, és a hazai gazdaság növekedési lehetőségei is szűkültek – derült ki a szintén tegnap megjelent jegybanki inflációs jelentésből. Az idei GDP-bővülés eszerint a korábban jelzett 2,4 helyett mindössze 2 százalékos, az ez évre jósolt pénzromlási ütem pedig közel egy százalékponttal magasabb, 5,9 százalékos lehet. A kamatdöntéshez jelentős háttér-információként szolgált, hogy a háttéranyagot készítő szakértők a jelenlegi feltételek fennállása esetén tarthatónak minősítették a jegybank 2009-es inflációs célját, bár több kockázati tényezőt is kiemelnek, amely miatt később monetáris szigorításra lehet szükség.
A prognózis az inflációs tényezők közül leginkább a külső ársokkok korábban vártnál lassabb lecsengésére helyezte a hangsúlyt, illetve arra, hogy ezek a vártnál lassabban érvényesültek a bérekben. Az utóbbi másfél évben több ilyen ársokk volt megfigyelhető; kezdetben a költségvetési kiigazításhoz kapcsolódó adó-, járulék-, illetve szabályozott áremelések, majd 2007 nyarától a nyers élelmiszerek és az energiahordozók nagymértékű drágulása jelentett inflációs nyomást. Az elmúlt időszakban beérkezett munkapiaci adatok szerint ugyanakkor a vállalatok a korábbi profitromlás megállítása érdekében egyre határozottabban alkalmazkodtak az új piaci feltételekhez a bér- és létszámdöntéseikben. A 2008. eleji szakmunkás-bérminimum emelkedésének a hatása inflációs szempontból aggasztja az MNB-t, ugyanakkor a belföldi kereslet tavalyi drasztikus visszaesése ebből a szempontból kedvező folyamatnak számít.
A jegybankelnök ismét hangot adott a villamos energia piacán végrehajtott év eleji liberalizációval kapcsolatos fenntartásainak. Mint kifejtette: ha a piacot középtávon továbbra is a jelenlegi, erősen korlátozott verseny fogja jellemezni, miközben a kormány kiadja a kezéből az árszabályozás eszközét, akkor az tartósan az indokoltnál magasabb energiaárakat eredményezhet. Erre pedig a jegybanknak, hasonlóan a hatósági áremelésekhez, nehéz megfelelő választ adni. Simor András egyúttal megkérte a kormányt és az önkormányzatokat, hogy a hatósági árszabásnál vegyék figyelembe az inflációs célt.
A reálgazdaságról is kedvezőtlen adatok láttak napvilágot a legutóbbi jegybanki előrejelzés óta, főként ezek miatt vitték lejjebb növekedési prognózisukat az MNB elemzői. A gazdaság külső finanszírozási igénye ugyanakkor várhatóan javul, de aggodalommal tölti el a jegybankot, hogy ez igen alacsony beruházási kereslet mellett következik be. VG