Május elsejétől Szerbiában a lakossági felhasználóknak 8 százalékkal kell többet fizetni az áramért és 10 százalékkal többet a gázért. Ez már a második emelés ebben az évben, ugyanis január elsején már egyszer drágult mindkét energiahordozó.
Akkor az áram ellenértéke 8, a gázé 11 százalékkal lett magasabb.
Az illetékes minisztérium ehhez kapcsolódó indoklásában kiemelik, hogy európai összevetésben Szerbiában továbbra is a legolcsóbbak között van a földgáz és az elektromos áram. A tárca közleménye azt is elismeri, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás részét képezi, hogy növelni kell a gáz és az áram árát. Azt is hozzáteszik, hogy a tárgyalásokon sikerült kiharcolni, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen a drágítás.
Egy átlagfogyasztó számlája havonta mintegy 250 dinárral, vagyis 2,13 euróval nő ennek nyomán. Az IMF, a Világbank és a Pénzügyi Tanács is egyetért abban, hogy a mostani alacsony energiaárak nem fenntarthatók Szerbiában, és azokat emelni kell. Pavle Petrovic, a tanács elnöke viszont arra figyelmeztetett, hogy eddig csak a gáz és a villany ellenértékének kordában tartásával sikerült megfékezni az inflációt az országban.
Az IMF két héten át vizsgálódott Szerbiában, és tárgyalásokat folytatott a kormány, valamint a jegybank képviselőivel. A küldöttség a vizsgálódás végén úgy összegezte a látottakat és hallottakat, hogy bőven van még tennivaló, de összességében elégedett a szerbiai eredményekkel. Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök is találkozott az IMF küldöttségével. Donal McGettigannel, a delegáció vezetőjével megvitatta a készenléti megállapodás végrehajtásának fejleményeit.
A közvállalatok szerkezetátalakításáról, az inflációs nyomás csökkentését célzó számviteli-szabályozási intézkedésekről beszéltek. Az IMF képviselői felhívták a figyelmet arra is, hogy Szerbia költségvetésének pénzügyi eredményei rendkívül jók, a mutatók pedig a gazdasági folyamatok fenntarthatóságát jelzik. Megjegyezték viszont, hogy az idei évre vonatkozó, Belgrád részéről közzétett növekedési előrejelzések optimistábbak, mint az IMF-éi. A valutaalap szerint a tavalyi reális GDP-növekedés 2,3 százalékot tett ki, az idén pedig 2 százalékot prognosztizálnak.
A küldöttségük április 5-én fejezte be kéthetes szerbiai vizsgálódását, amelyet az 1,2 milliárd eurós készenlétihitel-megállapodás keretében hajtottak végre.
