Gázszámla – mi lehet a számok mögött

Mi a különbség egy mobiltelefon számla és egy lakossági gázszámla között? Normális esetben semmi: mind a kettő alapdíjak, meg „tól – ig” szabályok szerint rögzített tarifák és a felhasználás szorzata. Most, a választásokra készülve, Magyarországon sajnos mumus lett a lakossági gázszámla.  Volt egy KSH bejelentés múlt hét pénteken, ami szerint idén júliusban a „háztartási energia”, és ezen belül a „vezetékes gáz” különösen megdrágult.  Ez a rövid írás ezt a félreértést szeretné tisztázni: a rezsicsökkentés szabályozásában semmi sem változott, az elszámolást és a számlázást az Egyetemes Szolgáltató (MVM) annyira felhasználóbarát módra állította, amennyire lehetséges.  Itt csak azokat érheti meglepetés, akik a havi egyenletes részszámlák beállításánál vagy a leolvasásnál esetleg kicsit „trükköztek”.

A lakossági gázszámla Canossza-járása 2022. augusztus 1-jén kezdődött. A kormány ekkor vezette be az éves átlagfogyasztás fogalmát a lakossági áramra és földgázra. Külön írás témája lehetne, hogy a szintén rezsicsökkentett távfűtés és víziközmű hogyan és miért maradt ki ebből reformból. Jelen történetünk szempontjából három dolog fontos: 

1. az új „Rezsi év” augusztus 1-jén kezdődik, 
2. az átlagfogyasztás feletti „versenypiaci költségeket tükröző” ár a földgáznál kb. hétszer magasabb, mint a rezsicsökkentett tarifa, végül 
3. a törvényhozó, feltehetőleg idő hiányában, több fontos elszámolási részletet pontosan nem rögzített (például, hogyan kell az éves rezsicsökkentett mennyiséget a 2022-es törtévre elszámolni). 

Ennek a három, egymástól teljesen független tényezőnek a szerencsétlen összhatása lett, hogy a 2022-es fűtési szezonban megjelentek az első „horror” számlák.  Az időzítés nem volt tökéletes.  Az új rezsiszabályok bevezetése és a fűtési szezon első napja között összesen hetvenöt nap volt: az Egyetemes Szolgáltató folyamatosan kommunikálta a változások lényegét a lakosság felé, de 2022 nyara előtt szinte senkit sem érdekelt a rezsicsökkentett földgáz ára, az annyira alacsony volt. Aztán jött a hideg zuhany: sok háztartás az átlag felett fogyasztott. A 2022 őszén kiadott számlákon több ezer háztartásnál a havi végösszeg annyira magas volt, hogy többen azt gondolták ez valami éves számla lesz, amit az Egyetemes Szolgáltató tévedésből küldött ki. Ekkor kezdődött a rezsicsökkentés elleni első lejárató kampány a sajtóban.

Az Egyetemes Szolgáltató erre úgy reagált, hogy minél érthetőbb, átláthatóbb és egyszerűbb elszámolási és számlázási szabályokat vezetett be. Fontos megjegyezni, hogy erre az extra munkára jogszabály nem kötelezte, de megtette. Ekkor jelent meg a háromféle számlázási mód (egyenletes, vagy hőmérsékletfüggő, vagy diktálásos), azzal a feltétellel, hogy minden fogyasztónál a helyi elosztói engedélyes egyszer le fogja olvasni a gázórát. Arra is megadta a lehetőséget, hogy évente egyszer, az egyik számlázási módról át lehessen térni egy másikra.  Az Egyetemes Szolgáltató még tovább finomította az elszámolást 2024-től: a rezsicsökkentett mennyiség megosztása előre rögzített napi mennyiséggel történik a nem-átalánydíjas fogyasztóknál.

Ha ennyire fejlett és fogyasztóbarát a rendszer, akkor honnan jöhetnek a „horror” számlák?  

Az időjárásfüggés témát ott kell kezdeni, hogy Magyarország legnagyobb végső energiafelhasználó csoportja a lakosság (223 PJ 2023-ban) és ennek kb. 70 százaléka a fűtés. Az egy főre jutó lakossági energiafelhasználás fele földgáz (12 PJ per fő): egyedül több, mint az áram, plusz megújuló, plusz távhő együtt (11 PJ).  Ezért van az, hogy Magyarország lakossági gázfogyasztása erősen időjárás függő.  Például, idén a május mínusz két fokkal volt hidegebb, mint az 1990–2020 évek átlaga, ezért több gázt használt el a lakosság, mint tavaly májusban (2024 májusa több mint egy fokkal volt melegebb, mint a fenti átlag).  Ez az extra májusi fogyasztás ott van a következő éves elosztói leolvasásban és ez fog megjelenni az Egyetemes Szolgáltató (éves) elszámoló számlájában.  Az éves elszámoló számlákat nem a fent már említett „Rezsi-Év” elején (augusztus 1.) számlázza ki az Egyetemes Szolgáltató egyszerre, hanem folyamatosan, minden hónapban. Amikor a KSH korábban említett jelentése azt mutatta ki, hogy idén júliusban, tavaly júliushoz képest többet kellett fizetni a „háztartási energiáért” és különösen megdrágult a vezetékes gáz (23,1 százalék), akkor feltehetőleg itt az történt, hogy az idei hideg májusi extra fogyasztásért többet fizetett a lakosság mint tavaly, amikor a május az átlagnál melegebb volt. A május itt csak egy példa: voltak átlag alatti napok idén februárban, márciusban és áprilisban is.

A másik téma, a mentalitás egy igazi Hungaricum. Ahogy a (belső) svájci kantonok lelkének az alapja a pontosság és a kiszámíthatóság, úgy a magyar mentalitásban talán van egy kis adag huncutság. Amikor az Egyetemes Szolgáltató beállította a fent már említett egyenletes számlázást, akkor az előző évben elfogyasztott gáz mennyiségét vette figyelembe. De ezt az értéket a lakossági fogyasztó az online platformon, az app-on keresztül, vagy az ügyfélszolgálaton tudta módosítani. Ha mondjuk a gyerek elköltözött az egyetemi kollégiumba, akkor az apuka már csökkentette is a havi fix gázmennyiséget. De vajon mindig vissza is emelte a havi egyenletes fogyasztás értékét ugyan ilyen lelkesen, amikor a gyerek kihagyott egy évet és haza költözött?  A diktáláson alapuló számlánál ott volt a kísértés június elején, hogy ne adjuk meg a hideg májusban elfogyasztott (nagy) értéket, majd a következő hónapokban „behozzuk” a lemaradást. De mi történt, ha az elosztói engedélyes már júniusban vagy július elején leolvasta az órát és nem volt lehetőség korrigálni a májusi „turpisságot”?  Mind a két említett esetben ott a „horror” számla lehetősége, és erről nem az Egyetemes Szolgáltató rendszere tehet...