Földindulást hozhat ez a trend: új turistaparadicsomok miatt fordítanak hátat Horvátországnak a nyaralók

Szédítő sokk érte az olaszországi turizmust a nyáron, a drágulás miatt hasonlótól tartottak a horvátok is. Aztán náluk nem jött ez a pofon, már ami a külföldi látogatók számát általában érinti. De van egy olyan európai ország, ahonnan egy évszázada érkeznek a horvátokhoz a nyaralók, a magyarokhoz hasonlóan százezrével, most azonban úgy tűnik, sarkon fordultak. Az ok meghökkentő, és az olaszokon kívül a horvátok is vakarhatják a fejüket miatta.

Miért és kik választják a horvátokat, tulajdonképp egyszerű a magyarázat: csodás, turistaszezonban meleg tengerpartjaik vannak. Plusz vannak olyan európai országok, ahonnan ilyen tengerpart viszonylag rövid utazással akár repülés nélkül is itt, a turistákra jól felkészült Horvátországban érhető el. 

Megerősíti ezt a legutóbbi, júniusi statisztika, amelyben így néz ki a küldő országok sorrendje, a külföldiek által eltöltött összes vendégéjszaka százalékában: 

• Németország 28,4 
• Ausztria 10,1
• Szlovénia 8,9
• Lengyelország 7,9
• Csehország 6,0
• Egyesült Királyság 4,8
• Olaszország 3,3
• Magyarország 3

A szezon kezdete előtt a horvátok különösen attól tartottak, hogy a drágulás miatt a német érkezések száma fog meginogni. Júniusban azonban elképesztő mértékben, 50 százalékkal emelkedett a jelenlétük az egy évvel korábbihoz képest, és így történt csaknem minden jelentős külföldi küldő ország esetében (a magyarok például 6,5 százalékkal több éjszakát töltöttek el).

Történt azonban egy ország esetében egy nagyon elgondolkodtató visszaesés, ami különösen riasztó lehet, ha az Olaszországban történtek mellé tesszük.

Horvátországi nyaralás: hagyományosan ide jártak, a fordulat szó szerint 180 százalékos

Nem, nem az olaszokról van szó, ők is többet jöttek, 2,4 százalékkal.

Ezzel szemben 0,3 százalékkal kevesebben jöttek: a csehek. 

Mondhatnánk, ez nem nagy csökkenés, de nagyon elgondolkodtató, ha mellé teszünk néhány dolgot:

Szinte mindenhonnan többen érkeztek, a Deutsche Welle megfogalmazásában eddig, majdnem egy évszázada a csehek szemében a „cseh tenger” Horvátországban hullámzik, és ezzel egyidejűleg cseh invázióról kezdett el cikkezni – a lengyel sajtó. 

Cseh invázió pont az ellenkező irányba, de miért?

Láttuk, az olasz visszaesés egyik oka a drágaság miatt a szinte nyaranta durvuló meleg. Ami a horvátokat illeti, ők sem számítanak sarkvidéknek, a közép-európai és német sajtó pedig gyakran cikkezik a térség, illetve az ide vezető autópályák torlódásairól. 

A Deutsche Welle (DW) a Lengyelország felé tartó 50 éves cseh Ludmillát idézi:

A Balti-tenger az új Adria

De mivel helyettesíthető az Adria? Még mindig százezrek szerint semmivel, de vannak, akik dél helyett immár szívesebben indulnak északra.

A DW a következőképp foglalja össze, hogy érhető tetten a „cseh invázió”:

A cseh portálokon a lengyelországi nyaralásról szóló cikkek a legolvasottabbak, a cseh lapok és tévék tudósítókat küldenek a lengyel balti partokra, a közösségi oldalak megtelnek a lengyel riviéráról küldött üzenetekkel és az ottani nyaralásra specializálódott csoportokkal. A lengyel TOK FM rádió újságírója, Jakub Medek úgy nyilatkozott a német portálnak, hogy „az a benyomásom ezen a nyáron, hogy a csehek vannak a legtöbben a külföldi látogatók között.”

A torta a habon: van egy másik ország is

A csehek más becslés szerint is megelőzték a briteket és az amerikaiakat, és befogták az itt is élen álló németeket. A Gazeta.pl szerint becsülhetően ezen a nyáron elérheti a nyolcszázezret a Balti-tengerhez látogató csehek száma, ami már több lenne, mint ahányan a horvátokhoz mennek.

Egy dolgot elmulasztott a német portál: ellenőrizni a horvát oldalon is a számokat. Ha megteszik, akkor feltűnt volna, hogy a már idézett júniusi statisztikában szerepelt egy nagy küldő ország, ahonnan a cseheknél nagyobb mértékben csökkent az érkezők száma.

Ez az ország: maguk a lengyelek. Az éves csökkenés: nem kevesebb, mint 9,8 százalék.  

A csehek és a délen lakó lengyelek egyébként új lengyel autópályákon tarthatnak a tenger felé északi  irányba. A változás szele vagy a hőség sokkja érte el a közlekedést, az irányváltás ezen a téren is feltűnő. Évtizedekig voltak közvetlen vonatok a csehektől a horvátországi Splitbe. Már nincsenek, helyette a Balti expressz naponta négyszer gördül ki Prágából Gdynia, Sopot és Gdansk irányába, szinte mindig tele utasokkal.

Tehát Közép-Európa, hátraarc! Ezt a magyarok is meghallják-e, még nem tudni. Nekünk még mindig közelebb az Adria, mint a Balti-tenger. A kérdés, megelégeljük-e a hőséget eléggé a hosszabb utazáshoz. Az utazásszervezőknek, a közlekedési infrastruktúra tervezőinek és a horvát turizmusszektor résztvevőinek mindenesetre van min gondolkodniuk.