Orosz függőségből amerikai: így rajzolná át az európai energiapiacot az EU-USA kereskedelmi megállapodás

A világ most feszülten figyeli, hogy milyen eredménnyel zárul majd a Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti pénteki csúcstalálkozó. Néhány héttel korábban az amerikai elnök már tető alá hozta az EU–USA kereskedelmi megállapodást, amit sokan egy újabb szögként értékelnek az európai versenyképesség koporsójába. A Bruttó legújabb epizódjában az egyezmény energiapiaci részleteiről beszélgettünk, és arról, hogy az orosz–ukrán háború esetleges lezárása után lehet-e visszaút Oroszország számára az európai piacokra. Vendégünk Bárány Péter, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. 

A műsort itt hallgathatják meg:

EU–USA kereskedelmi megállapodás: a 750 milliárd dollár és ami mögötte van

A Donald Trump és Ursula von der Leyen között létrejött kereskedelmi megállapodás egyik legfontosabb pontja (természetesen a 15 százalékos, általános amerikai védővámokon túl), hogy az Európai Bizottság 750 milliárd dollár értékű energiahordozó-beszerzést vállalt az Egyesült Államokból. Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerül: egyfelől hogyan történne egy ilyen beszerzés, ha a tagállamok energiapolitikája nemzeti hatáskörbe tartozik? Másfelől az is érdekes, hogy értékről és nem mennyiségről állapodtak meg a felek. Márpedig elképzelhető, hogy a mostanihoz képest jövőre már kevesebb, vagy akár több energiahordozót is jelenthet ez az értékhatár, figyelembe véve a nagyon volatilis energiaárakat – magyarázta a Magyar Külügyi Intézet kutatója. A vállalás Donald Trump kormányzati ciklusának utolsó három évére vonatkozik. 

– tette hozzá Bárány Péter.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta megfigyelhető az Egyesült Államokból vásárolt energiahordozó-mennyiség növekedése. Felmerül persze a kérdés, hogy mi lesz akkor, hogyha a konfliktus lezárul, lehet-e visszaút Oroszország számára direkt módon az európai energiapiacra? Bárány Péter szerint az Európai Unió energiapolitikájában ez esetben sem történne változás. Sőt, 2027 után nullára csökkentené az EU az orosz energiaimportot, ami Magyarországot is érintené. Ha ez a szcenárió tényleg megvalósul, akkor a hazai energiabeszerzés szempontjából kulcsfontosságú lenne a krki LNG-terminál bővítése. Önmagában azonban ez sem tudná fedezni az egész éves magyarországi földgázigényt.

További részletek a beszélgetés tartalmából:

• A 750 milliárd dollár és ami mögötte van (02:05)
• Uniós beszerzés vs. tagállami szuverén energiapolitika (05:30)
• A Trump–Putyin-csúcstalálkozó energiapiaci hatásai (08:53)
• Magyarország képes lenne 2027 után teljesen kivezetni az orosz gázt? (14:40)
• Mindenképp rontja az európai versenyképességet az EU–USA kereskedelmi deal? (18:07)
• Megtörtént a kijózanodás az Európai Zöldmegállapodás területén? (23:32)

A Bruttó korábbi epizódjait itt hallgathatják meg.