Szakmai körökben régóta nyilvánvaló, hogy az energiapiacok jelenlegi hazai szabályozása sok tekintetben akadályozza, de legalábbis nehezíti a verseny kiteljesedését, illetve számos ponton ellenkezik a közösségi direktívákkal. Ez elsősorban is az árampiacra igaz, miután a gáztörvény előkészítésekor már ismertek voltak a tavaly életbe lépett uniós irányelvek főbb elemei, így azokat figyelembe tudták venni a törvényalkotáskor.
Az előkészített módosítások alapvető célja, hogy egyszerűbbé tegye a nagyfogyasztók számára a piacra lépést. A gázpiacon a kilépés előtti várakozási idő lényegesen lerövidül. A jelenleg érvényes előírások szerint a tavaly áprilisi kilépést követően legkorábban októberben léphetnek piacra a feljogosított fogyasztók, de ehhez már tavasszal be kell jelenteniük ezt a szándékukat az energiahivatalban. Ezzel szemben a módosított gáztörvény szerint majd legfeljebb 90 napot kell a piacra lépéshez várakozniuk. Az árampiacon viszont hosszabbodik majd az átmeneti időszak, a jelenlegi 30-ról 60 napra. Az új szabályozás a jelenleginél még inkább ösztönözni kívánja az infrastrukturális befektetéseket. Ezért például a gázpiacon, amennyiben valaki hálózatbővítésbe invesztál, úgy átmenetileg felmentést kaphat majd a kötelező hozzáférés alól. Hatvani György példaként azt említette, ha mondjuk a Mol Rt. kiépít egy újabb nemzetközi földgáz-betáplálási pontot mondjuk a szlovák-magyar határon, úgy meghatározott időre kizárólagos hozzáférést biztosíthatnak számára, hogy a befektetés megtérülése számára garantálható legyen.
A Magyar Energiahivatal határozatait a jövőben be kellene tartaniuk az érintetteknek, eddig ugyanis semmilyen jogkövetkezménye nem volt annak, ha figyelmen kívül hagyták azokat. Ugyanakkor a hivatal a jövőben úgynevezett vitarendező fórumként is működik majd az energiapiacon.
Az árampiacon mindezek mellett erősíteni kívánják a fogyasztóvédelmet, szigorítani a minőségi normákat. Engedélykötelesek lesznek a kisebb erőművek is, ilyeneket eddig 50 megawattos teljesítményhatárig szabadon építhettek a befektetők. Ebben a körben továbbra is egyszerűsített eljárás lesz, de miután gombamód szaporodtak ezek az áramtermelők, elkerülhetetlen a nyilvántartásba vételük.
A minisztérium energetikai helyettes államtitkára jelezte: most nem a modellváltást készítik elő, azt 2007-re, az uniós direktívák által meghatározott teljes piacnyitásra időzíti a kormányzat.
Hatvani György az említett konferencián a magyar áram- és gázpiaci nyitás tapasztalatairól szólva úgy vélte, a 25 százalékos gyakorlati piacnyitással uniós összehasonlításban sem kell szégyenkeznünk. Tisztában vagyunk vele, hogy a verseny alapvetően importfüggő, a modellváltásig a hosszú távú megállapodások rendszerét nem kívánja a kormányzat megbolygatni. Itt ugyanis polgárjogi szerződésekről van szó, ezek felülről jövő megváltoztatása a jogbiztonságot ingatná meg. Emlékeztetett, hogy Brüszszel álláspontja szerint a versenyhez az egyes országok beépített termelőkapacitásainak legalább tíz százalékát kitevő importlehetőség szükséges. Magyarország esetében 25 százalékról van szó. Hatvani szerint az importlehetőségeink elégségesek, ezért a jövőben ezek fejlesztése csak piaci alapon történhet.
