Szakmai körökben régóta nyilvánvaló, hogy az energiapiacok jelenlegi hazai szabályozása sok tekintetben akadályozza, de legalábbis nehezíti a verseny kiteljesedését, illetve számos ponton ellenkezik a közösségi direktívákkal. Ez elsősorban is az árampiacra igaz, miután a gáztörvény előkészítésekor már ismertek voltak a tavaly életbe lépett uniós irányelvek főbb elemei, így azokat figyelembe tudták venni a törvényalkotáskor.
Az előkészített módosítások alapvető célja, hogy egyszerűbbé tegye a nagyfogyasztók számára a piacra lépést. A gázpiacon a kilépés előtti várakozási idő lényegesen lerövidül. A jelenleg érvényes előírások szerint a tavaly áprilisi kilépést követően legkorábban októberben léphetnek piacra a feljogosított fogyasztók, de ehhez már tavasszal be kell jelenteniük ezt a szándékukat az energiahivatalban. Ezzel szemben a módosított gáztörvény szerint majd legfeljebb 90 napot kell a piacra lépéshez várakozniuk. Az árampiacon viszont hosszabbodik majd az átmeneti időszak, a jelenlegi 30-ról 60 napra. Az új szabályozás a jelenleginél még inkább ösztönözni kívánja az infrastrukturális befektetéseket. Ezért például a gázpiacon, amennyiben valaki hálózatbővítésbe invesztál, úgy átmenetileg felmentést kaphat majd a kötelező hozzáférés alól. Hatvani György példaként azt említette, ha mondjuk a Mol Rt. kiépít egy újabb nemzetközi földgáz-betáplálási pontot mondjuk a szlovák-magyar határon, úgy meghatározott időre kizárólagos hozzáférést biztosíthatnak számára, hogy a befektetés megtérülése számára garantálható legyen.
A Magyar Energiahivatal határozatait a jövőben be kellene tartaniuk az érintetteknek, eddig ugyanis semmilyen jogkövetkezménye nem volt annak, ha figyelmen kívül hagyták azokat. Ugyanakkor a hivatal a jövőben úgynevezett vitarendező fórumként is működik majd az energiapiacon.
Az árampiacon mindezek mellett erősíteni kívánják a fogyasztóvédelmet, szigorítani a minőségi normákat. Engedélykötelesek lesznek a kisebb erőművek is, ilyeneket eddig 50 megawattos teljesítményhatárig szabadon építhettek a befektetők. Ebben a körben továbbra is egyszerűsített eljárás lesz, de miután gombamód szaporodtak ezek az áramtermelők, elkerülhetetlen a nyilvántartásba vételük.
A minisztérium energetikai helyettes államtitkára jelezte: most nem a modellváltást készítik elő, azt 2007-re, az uniós direktívák által meghatározott teljes piacnyitásra időzíti a kormányzat.
Hatvani György az említett konferencián a magyar áram- és gázpiaci nyitás tapasztalatairól szólva úgy vélte, a 25 százalékos gyakorlati piacnyitással uniós összehasonlításban sem kell szégyenkeznünk. Tisztában vagyunk vele, hogy a verseny alapvetően importfüggő, a modellváltásig a hosszú távú megállapodások rendszerét nem kívánja a kormányzat megbolygatni. Itt ugyanis polgárjogi szerződésekről van szó, ezek felülről jövő megváltoztatása a jogbiztonságot ingatná meg. Emlékeztetett, hogy Brüszszel álláspontja szerint a versenyhez az egyes országok beépített termelőkapacitásainak legalább tíz százalékát kitevő importlehetőség szükséges. Magyarország esetében 25 százalékról van szó. Hatvani szerint az importlehetőségeink elégségesek, ezért a jövőben ezek fejlesztése csak piaci alapon történhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.