A nagyfogyasztók kissé pesszimisták az árampiaci verseny indulását illetően, hiszen számos szabály tisztázatlan még, s a már ismert rendeletek és a villamosenergia-törvény között is akadnak szép számmal ellentmondá-sok. Ezért, ha csoda nem történik, Drucker György, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának (IEF) főtitkára szerint 2004 előtt nem lesz komoly verseny a magyar árampiacon.
Több száz oldalnyi jogszabály és rendelet készült ugyan, az árampiac majdani szereplői azonban továbbra is sok mindenben bizonytalanok. A legfontosabbak közül elkészült az úgynevezett feljogosítási rendelet – mondja Drucker György -, amely szerint az éves szinten 6,5 gigawattóránál többet fogyasztók január 1-jétől kiléphetnek a versenypiacra. Ez a rendelet szabályozza, hogy első alkalommal hatvannapos, majd ezt követően július 1-jétől már fél év lesz a rendes felmondási idő. Az előzetes számítások szerint hozzávetőlegesen 300-350 fogyasztóról van szó, akikhez csatlakoznak még az önkormányzatok is, amelyek egyedüli kivételként összevonhatják intézményeik és a közvilágítás fogyasztását, s ha ezzel átlépik a 6,5 gigawattórás határt, akkor ugyancsak szabadon választhatnak, honnan vásárolják eztán az áramot. Az első piacnyitó lépés a magyar árampiac 30-33 százalékát, mintegy 100 milliárdos részt nyit meg a verseny számára – jelzi az IEF főtitkára, s hozzáteszi: a feljogosítási rendeleten kívül ismertek még például a külkereskedelmi szabályok, és elkészült a villamosenergia-törvény végrehajtási rendelete.
A nagyfogyasztók nem osztják maradéktalanul Hatvani György energetikai helyettes államtitkár azon értékelését, hogy a szabályozás alapvetően fogyasztóbarát. Drucker György ezzel kapcsolatban úgy vélte: nincsenek kétségei, hogy Hatvani György, aki más posztokon, de végig részese volt a törvénykezési folyamatnak, ezt őszintén így gondolja. Mégis azt kell mondanom – folytatta -, hogy megvalósulását tekintve nem igazán fogyasztóbarát a piacnyitási csomag. Számos olyan konkrét vonatkozása van, amiből világos, hogy nem könynyű áttekinteni a helyzetet. A fogyasztók nem értik például, hogy a törvény miért beszél január 1-jei nyitásról, amikor a rendeletekből az derül ki, hogy valójában március 1-jétől vételezhetnek a versenypiacon. Sokak számára nem teljesen világos az a többször kommunikált kormányzati szándék, azaz álláspont sem, hogy az idén még a jelenleg hatályos szabályok szerint le lehet mondani a közüzemi szerződést, megnyitva ezzel a lehetőségét, hogy már január 1-jétől a szabadpiacon vásároljon, akinek erre lehetőséget ad a vetv.
Nem igazán érzékelhető – állítja az IEF főtitkára -, hogy a kormányzatnak a valódi szándéka a piac minél gyorsabb és minél teljesebb megnyitása lett volna. Nem csak játék a szavakkal, hogy valójában nem dereguláció, csak rereguláció történt. Ahelyett, hogy az állam a lehetőségek mértékéig kivonult volna erről a piacról, egy végtelenül komplikált és szofisztikált rendszert alkotott meg arra, hogy tegyünk úgy, mintha szabadpiaci tevékenységet folytatnánk – érvel.
Ahhoz egyébként, hogy a fogyasztók dönteni merjenek, tudjanak, sok mindent kellene tudniuk. Másrészt viszont elegendő összevetni a meglévő szerződést az új ajánlatokkal. Kérdés, akadnak-e olyan fogyasztók, akiknek vannak alternatív ajánlataik. Ha vannak is, ezek semmiképp sem lehetnek szándéknyilatkozatnál komolyabbak, hiszen a kereskedők sincsenek abban a helyzetben, hogy konkrét ajánlatokat tegyenek.
Az körülbelül másfél éve eldőlt, hogy 2003-ban fennmaradnak az erőművi hatósági árak, és ez a hosszú távú szerződések rendszerével kombinálva minimalizálja a verseny kényszerét az áramtermelésben. Gyakorlatilag a hazai portfólió fog versenyezni az importtal, amivel kapcsolatban ugyancsak sok kérdés vetődik fel az átviteli kapacitások szűkösségét, valamint azok elosztását illetően.
Ha a mindezek ellenére nagyon elszánt kereskedők felbukkannak a piacon, jelenleg legfeljebb csak azt tudják mondani, hogy nagyon szeretnének jelen lenni a piacon, és szerződéseket kötni a fogyasztókkal – mondja Drucker György. Ehhez azonban ismerniük kellene a hálózathasználati díjakat és a közüzemi árszintet is, amire vonatkozóan egyelőre csak találgatások vannak. Nem új keletű kérdés, hogy a jövő évi áramárak az év legutolsó napjaiban jelennek csak meg. Továbbra is úgy gondoljuk – teszi mindehhez hozzá az IEF főtitkára -, hogy még a lakossági fogyasztók számára sem igazán szerencsés, ha az új év előtt néhány nappal szembesülnek azzal, hogy mennyivel kell majd többet fizetniük. Az ipar számára sem igazán kedvező ez, hiszen senki sem a két ünnep között készíti az üzleti terveit.
Bízom benne – folytatta -, hogy tavasszal számos olyan akadály, ami ma még látszik, el fog tűnni, és egyfajta egészséges verseny csírái alakulnak ki. Ha komolyabb változásokat nem látunk, akkor 2004 előtt nem lesz érdemi verseny a magyar árampiacon. A Mavir helyzete egy rendkívül lényeges és érzékeny kérdés a fogyasztók megítélése szerint. Az EU kifejezetten utalt arra, hogy a piaci szereplőktől független rendszerirányítónak kell működni. Elvileg ami az MVM-ből kivált és megalakult, az ennek a feltételnek eleget tesz – értékelte a helyzetet az IEF főtitkára -; úgy látjuk, a Mavir jelenlegi vezetése mindent megtesz, hogy készen álljanak a piacnyitásra.
