A napokban nagyot váltott az orosz kormány: már nem ellenzi, hogy kizárólag magántőkéből épüljenek olajvezetékek az országban. Ezzel egyben lemond olajvezetéki monopóliumjogáról is. Engedékenysége mögött leleplezhető az a megkönnyebbülés is, hogy egyrészt így költségvetési pénzek nélkül épülhet fel a hónapok óta napirenden lévő murmanszki olajkikötő, másrészt további pénzek (a megnövekedett eladásokkal növekvő adók) áramolhatnak az államkasszába. A projekt fő támogatói azok a nagy olajtársaságok - mindenekelőtt a Lukoil és a Jukosz -, amelyek várhatóan a beruházásból is kiveszik majd a részüket, s amelyek olaja az új kikötőn keresztül eljut majd a nyugat-európai, illletve a távolabbi, amerikai piacokra.
A Murmanszkból indítandó olajszállításoknak politikai gyümölcse is lehet, hiszen általa erősödnek Moszkva és Washington energiaipari kapcsolatai - idéz szakértőket a The Moscow Times. A kormány azonban továbbra is fenntartja a jogot, hogy ellenőrizze és szabályozza az olajszállítást. Az ellenőrzés jelenleg a Transznyefty állami tulajdonú társaságon keresztül történik. A cég azonban - látványos építkezései dacára - egyre kevésbé képes bővítéseivel követni az exportigények növekedését.
Közben az orosz olajtermelés a szovjet időket jellemzett szintet ostromolja, s egyre kisebb versenyelőnyt hagy a napi termelésben világelső Szaúd-Arábiának. Pillanatnyilag napi 8,2 millió hordó olajat hoz a felszínre, a néhány éven belüli terv 10 millió. Nyersolajexportja napi 2 millió barrel, de elad külföldön ugyanennyi olajterméket is. Az orosz olajcégek állítják: még legalább napi 3 millió barrelnyi exportkapacitásra van szükségük.
Az állam egyébként már márciusban jóváhagyta, hogy a Transznyefty megnégyszerezze a balti-tengeri Primorszk kikötő átrakókapacitását, amely így napi 1,2 millió barrelt tenne ki.
Ugyanakkor elemzők figyelmeztetnek: a telente befagyó kikötő nem alkalmas arra, hogy onnan gazdaságosan szállítsanak az USA-ba, szemben a télen is jégmentes és kellően mély vizű Murmanszkkal.
Viszont még nem dőlt el, hogy a murmanszki kikötőt - amely tíz év alatt 40 milliárd dollár adóbevételt ígér az államnak - majd a beruházók működtetik-e, vagy az állam. Lehet, hogy a Transznyeftynek jut a feladat. Azon olajcégek, amelyeknek a termelése sokkal jobban nő, mint a kivitele (Jukosz, Lukoil, Szibnyefty és a BP-partner Tyumen Oil), azt remélik, hogy 2007-re épül meg a napi 2 millió hordó kapacitású murmanszki olajterminál. A nyugat-szibériai mezők olaját továbbítaná, beruházási költsége 4-5 milliárd dollár.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.