Nem korlátoznak a mezőgazdasági kvóták

Az európai uniós csatlakozás utáni egyik alapvető változás az lesz, hogy több fontos ágazatban kvóták határozzák majd meg a magyarországi gazdálkodást. Az EU csak ott alkalmaz ilyen szabályozást, ahol közvetlen termelői támogatást vagy feldolgozói dotációt folyósít, illetve garantált értékesítést biztosító felvásárlási (intervenciós) rendszert működtet.

A növénytermelésben kvótát kell alkalmaznunk a gabonaféléknél, a rizsnél, a kendernél, a fehérje-, a rost-, az olajnövényeknél, a dohánynál, a vetőmagvaknál, a komlónál és a cukorrépánál. A szárított takarmányoknál, a paradicsomnál, az őszibaracknál és a körténél feldolgozási kvóták lépnek életbe. Az állati termékek közül a húsmarha-, a juh- és a tejtermelést határolják majd be mennyiségi keretek. Az összes többi ágazatnál ilyen megkötöttségek nem lesznek.

A kvótás szabályozásra - a tej és a cukor kivételével - tulajdonképpen csak azért van szükség, hogy az EU meghatározza a Magyarországnak járó támogatási keretösszegeket. Itt alapvetően az úgynevezett közvetlen kifizetésekről van szó, amelyeknél Brüsszel az uniós gazdáknak járó pénzek 25 százalékát folyósítja csak 2004-ben, de ezt a magyar kormány 55 százalékra kiegészítheti. A feldolgozási kvótáknál viszont már jövőre százszázalékos lesz a támogatottsági mérték. A cukor esetében némileg más a helyzet. A kvóta - amely a hazai igények biztonságos kielégítéséhez igazodik - végeredményben azt a cukorrépa-termelési szintet jelöli ki, amelyre az EU minimális árat garantál. Ezen felül exporttámogatást (visszatérítést nyújt) arra a kvótán belüli cukormennyiségre, amely belföldön nem adható el. Az EU-val kötött csatlakozási megállapodás valamennyi kvótás árunál lehetővé teszi, hogy a magyar termelők fenntarthassák mai gazdálkodási színvonalukat, és ahhoz támogatásokat kaphassanak. Ez tehát azt jelenti, hogy a mennyiségi keretek nem korlátozzák majd az áru-előállítást, sőt többségük megfelelő mozgásteret nyújt a fejlődéshez is. Így lehetővé válik, hogy a mezőgazdaság akkor is elláthassa hazai termékekkel a lakosságot, ha a fogyasztás az életszínvonal javulásával növekszik. Az agrártárca előrejelzései szerint ez lesz a helyzet a tejszektorban is, ahol talán a legnagyobb aggodalmak kísérték a kvótatárgyalásokat. A 2006-ra elérhető, 1 990 060 tonnás termelési (tehát itt nem támogatási) kvóta ugyanis azt jelenti, hogy az ágazat a belső fogyasztás 20 százalékos bővülése esetén is ki tudja majd elégíteni az itthoni igényeket.

A támogatási kvótákhoz a gazdálkodók akkor juthatnak majd hozzá, ha kitöltenek egy formanyomtatványt. Ezzel jogosultságot szereznek arra, hogy a dotációkat felhasználhassák. Előfordulhat azonban, hogy az összesített igénylések meghaladják a kvótalehetőségeket. Ekkor - például a növénytermelésben - a túllépés mértéke szerint a kifizethető támogatások mennyiségét minden érintett gazdálkodónál arányosan csökkenteni kell. Ez tehát azt jelenti, hogy a kvótán felül megtermelt árukra dotáció nem vehető igénybe. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a termelők több állatot tartanak, mint amennyit a kvótázott keretek lehetővé tesznek. Ekkor a kvótán felüli egyedeket szabadpiaci áron, támogatás nélkül kell értékesíteniük. A húsmarhatartásban az EU további dotációs fektételként meg-szabja azt is, hogy a gazdáknak úgynevezett nagyállatonként legalább 0,5 hektáros legelőterülettel kell rendelkezniük. Ha e követelménynek nem tesznek eleget, nem juthatnak az uniós pénzekhez.