Vonakodó vevők, nagy költségek: Lassan terjed az e-számlázás

Infokommunikáció | Vállalatok

A legtöbben a vevőik vonakodása, a nagy költségteher, vagy a számlázás bonyolultsága miatt maradnak távol az elektronikus számlázástól. Az elektronikus számlát kiállítók pedig inkább a fizetés meggyorsítására, nem pedig a papír alapú számlák kiváltására használják a digitális lehetőséget – derül ki a rEVOLUTION Software 500 hazai mikro- és kisvállalat megkérdezésével végzett felméréséből.


A Billentis független nemzetközi e-számlázási tanácsadó és piacelemző cég felmérése szerint hazánkban az e-számla forgalom nem éri el a teljes számlaforgalom 15 százalékát, a Számlaközpont Zrt. adatai alapján a pontos szám pedig mindössze 2-3 százalék.


A rEVOLUTION által megkérdezett cégek körében az elektronikus számlát kiállítók kétharmada bocsát csak ki hitelesített e-számlát. A nem hitelesített számlát kiállítók többsége azért elégszik meg a sima pdf-es számlával, mert állításuk szerint a vevői ezt is befogadják. Igen nagy az aránya így azoknak a cégeknek, amelyek kiállítják ugyan az e-számlát, de papír alapon is elpostázzák azt.


Szakértők szerint a nem hitelesített számla valójában nem e-számla, így nem is tudja teljesíteni az e-számlázás egyik alapvető célját, a költségcsökkentést. A valódi elektronikus számlázásra való áttérés viszont 75-80 százalékos költségmegtakarítást is hozhat a papíralapú számlázáshoz képest, mivel minimum három tétel spórolható meg vele, a papír és nyomtatás mellett a postázás költsége is. A rEVOLUTION számításai szerint havi 20 számla kiállítása esetén havi 6100 forint, 70 számlánál már havi 21700 forint megtakarítást is jelenthet az elektronikus számlázásra való áttérés.


Az e-számlától vonakodók gyakori érvei között szerepel, hogy kevés számlát állítanak ki, ezért nem érzik ennek a szükségességét.

07:10
Gazdaság

Nagy bajban vannak a kis kertészetek

Megoldhatatlan gondot okoz az idénymunka a kertészetekben, sok termelő nem talál munkásokat, akik leszednék a termést.
06:09
Gazdaság

Jóval több jutott kutatás-fejlesztésre

Tavaly a GDP 1,35 százalékának megfelelő, 517 milliárd forintot fordított Magyarország kutatás-fejlesztésre, jóval többet, mint egy évvel korábban.
Világgazdaság Piactér