Útiterv a felvételi tárgyalásokra

A húsz EU-biztos formálisan csak ma kapja kézhez a tizenhárom tagjelölt országról készült éves értékelést, valamint a mindezeket követő összehasonlító elemzést, amelyet az ilyenkor szokásos módon egyúttal a tárgyalások további menetére vonatkozó brüsszeli ajánlás is kiegészít. A biztosok kabinetfőnökei több halasztás után csak tegnap vehették kézhez a végsőnek szánt teljes szövegtervezetet, amelyet diplomaták véleménye szerint a mai bizottsági ülésen számos pontban még mindig módosíthatnak.



A legtöbb támadásra az a felvetés számíthat, amely egyfajta időbeli menetrendet (EU-zsargonnal élve: útitervet, avagy "road map"-et) javasol arra, hogy a következő három fél évben milyen sorrendben és mikor kellene az egyes joganyagfejezetekre vonatkozó derogációs igényeket érdemben megválaszolni. Eddig csak olyan fejezetek kipipálására nyílt mód, amelynél nem állt fenn átmeneti mentességi igény a jelölt részéről, avagy ennek természete rendkívül könnyen átláthatónak, kezelhetőnek minősült. Összetettebb problémakört érintő derogációs igényre az EU eddig érdemben még nem is válaszolt, beérte azzal, hogy "kiegészítő információkat" kért a jelöltektől (illetve néhány esetben eleve elfogadhatatlannak minősítette az igényt).



Bizottsági vélemény szerint a tárgyalási tempó felgyorsítását és a munka érdemibbé válását szolgálhatná, ha mostantól kezdve egyfajta kötelezettségként is a tagországokra nehezedne, hogy adott perióduson belül adott fejezetekkel immár érdemben is foglalkozni kell. Eszerint a viszonylag egyszerűbb fejezeteket a jövő év első felében kezdődő svéd elnökség alatt kellene megválaszolni, míg az egy fokkal nehezebbek a második féléves belga elnökségre maradnának. Végül a legösszetettebbnek minősülő témakörök átcsúsznának a 2002-es év elejére.



Ha ez a forgatókönyv válik véglegessé, akkor felettébb kétséges, hogy sikerül-e úgy befejezni a tárgyalásokat, hogy utána még maradjon elég idő a ratifikációra a 2003-as belépéshez. Mindazonáltal ez a menetrend nem esne túl messze az optimális magyar forgatókönyvtől.



Egy nappal a dokumentum közzététele előtt hétpecsétes titoknak számított, vajon mely fejezeteket mely fél évre szánnának. Diplomáciai vélemények szerint azonban már maga az elképzelés is megbukhat akár a bizottság egészének ülésén, akár a későbbiek során egyes tagországok ellenállásán. "Egyáltalán nem biztos, hogy a soron következő EU-elnökségek szívesen veszik, ha elő akarják írni nekik, mivel, hogyan kell foglalkozniuk a tárgyalások során" -- mutatott rá egy EU-körökben jártas brüsszeli diplomata.



Jó eséllyel "átmegy" viszont a testület mai ülésén az a kezdeményezés, amely tovább igyekszik finomítani az átmeneti derogációs kérések osztályozását. Eddig csupán két kategória létezett: azoké, amelyek az EU egységes piac működését nem érintik (tehát elvben lehet tárgyalni róluk), és azoké, amelyek a piac működésére oly mértékig hatással volnának, hogy elfogadhatatlannak kell tekinteni őket. Ma egy ennél rugalmasabb értelmezés megszületésére van esély, utat nyitva egy harmadik -- "problematikus, de tárgyalható" -- kategória előtt is.



Már inkább kétesélyes, vajon sikerül-e keresztülvinni az úgynevezett "problémaelszigetelési elvet" is a testület mai ülésén. Ennek lényege, hogy míg idáig a tárgyalási gyakorlat csakis teljesen megoldott, vagy teljes egészében nyitott joganyagfejezeteket ismert, mostantól át lehetne állni arra a munkamódszerre, hogy a kevésbé összetett fejezeteknél beazonosítanák az egyelőre még nem megoldható egy vagy két problémát, ezeket nyitva hagynák, a fejezet többi részét azonban félretehetőnek minősítenék. Magyar megítélés szerint ezzel a módszerrel igen gyorsan legalább további 6-8 fejezet kiszelektálható volna, miközben a kitárgyalandó ügyek kosarában egyre átláthatóbb módon gyűlhetnének a végső -- immár fejezethatárokon is átnyúló -- problémák.

Kedvező brüsszeli javaslat várható a fejezetek lezárásának módszerére Valószínűleg 2002-re is javasol még témát a csatlakozási tárgyalások ütemezésekor az Európai Bizottság a ma közzétételre kerülő bővítési stratégiai elemzésében. Ez jelentősen csökkentheti a 2001-es tárgyalászárást megcélzó magyar törekvések esélyeit, mindazonáltal nem jelent drámai késést az optimális magyar forgatókönyvhöz képest. Régről szorgalmazott magyar felvetést visszaigazoló fejlemény lehet ugyanakkor, ha a testület jóváhagyja, hogy egyes joganyagfejezeteket úgy is félre lehessen tenni, hogy egy vagy két azonosított probléma megoldása a későbbiekre marad. Fóris György, Brüsszeli tudósítónktól-->