Az átalakuló gazdaságok növekedését viszonylag magas szinten tarthatja 2001-ben is Európa nyugati felének erős konjunktúrája. Mivel a kontinensnek azon a felén az elszabadulásának kockázata csekély, ezért nem indokolt a monetáris politika további szigorítása, ami nem csak a nyugat-európai országok növekedését, de a rendszerváltó államok gazdaságának bővülését is veszélyeztetné. A korábbi rendkívül vegyes kép után jövőre hasonló teljesítményt nyújthatnak a közép-európai térség, a balti régió és a szovjet utódállamok.
A jelentés felhívja a figyelmet a felgyorsult inflációra. Ezt azonban főként külső tényezőknek tulajdonítja, elsősorban az olaj- és a gázár emelkedésének. Nem elhanyagolható ugyanakkor az élelmiszerárak változásának hatása Bulgáriában, Lengyelországban és Magyarországon. A termelékenység növekedése eddig semlegesítette az inflációs nyomás jelentős részét, mert -- a FÁK államait kivéve -- nem kísérte a bérek hasonló ütemű növekedése. A reálbérek megugrása hozzájárulhat a belső kereslet és ezáltal a gazdaság gyorsabb növekedéséhez, de növelheti az inflációs várakozásokat is. A termelékenység további növekedése és a kedvező világgazdasági környezet tartóssága az előbbi, míg a nyersanyagárak emelkedése az utóbbi hatást erősítené. Az erősödő inflációra monetáris szűkítéssel reagálnának a jegybankok, ami a gazdasági bővülés lelassulásához vezetne.
Kevéssé érzékelhető az erőteljes növekedés a munkaerőpiacon. Sok rendszerváltó országban tovább csökkent a foglalkoztatottság 2000 első felében. Bulgáriában, Cseh-, Horvátországban, Romániában és Szlovákiában az év elején az átalakulási folyamat kezdete óta a legmagasabb munkanélküliségi rátát regisztrálták, és a helyzet alig javult a tavasz--nyár folyamán. Szlovénia volt a térség egyetlen országa, ahol az év első felében gyorsult a foglalkoztatottság növekedése. Magyarország is azon kevés állam közé tartozott, ahol a mutató a pozitív tartományban volt.
A jelentés röviden utal rá, hogy a technológiai iparra jellemző magas hozamok hamarosan a régióban is éreztethetik kedvező hatásukat. Név szerint Magyarországot említi a jelentés, és kevésbé egyértelműen sorolja a fejlett technológiai iparral rendelkező országok közé a balti államokat és az Európai Unióval határos más átalakuló gazdaságokat. A növekedés motorját egyelőre elsősorban a kivitel jelenti, mely dollárértékben 14 százalékkal emelkedett Közép-Európában, illetve 22 százalékkal a balti térségben az első fél évben. A szovjet utódállamoknak a FÁK-on kívülre irányuló exportja másfélszeresére nőtt az olajdrágulás hatására. Ez a körülmény, illetve a külföldi működőtőke továbbra is viszonylag élénk érdeklődése jelentősen javította sok átalakuló gazdaság külső egyensúlyi helyzetét.
A legtöbb esetben azonban a magas növekedési ütem rendkívül alacsony bázishoz képesti elmozdulást jelez. A jelenlegi fellendülés a kilencvenes évek számos országban példa nélkül álló hanyatlását csak részben ellensúlyozza. Emiatt az életszínvonalra csekély hatást gyakorol a gazdasági hegymenet. Kétségtelen ugyanakkor, hogy hozzájárul a piacgazdasági átmenet érdekében szükséges lépések támogatottságának növeléséhez, és erősíti a bizalmat a reformok iránt.