Míg Lengyel- és Magyarország beruházási mutatói lassulást tükröznek, addig más rendszerváltó államok -- Csehország, Szlovákia, a balti államok -- e tekintetben felzárkózhatnak versenytársaikhoz. Megoszlik a szakértők véleménye arról a kérdésről, vajon milyen időtávon tartható fenn a beruházások és az egész gazdaság növekedési üteme közötti különbség.
A lengyel előretekintő reálkamatok hat hónapja két számjegyűek -- indokolta a lengyel dinamika lassulását Bognár Gábor, a Dresdner Kleinworth Benson elemzője. Magyarország esetében nehezebb egyértelmű magyarázatot találni. A húzóágazatnak számító feldolgozóipar már az első fél évben is meglepően alacsony beruházásnövekedést mutatott, úgy tűnik, elegendőek a meglévő kapacitások -- hívta fel a figyelmet Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. elemzési igazgatója.

Lengyelország szerényebb növekedése a kisebb külső egyensúlytalanság irányába mutat, és csökkenti egy esetleges lengyel pénzügyi válság kockázatát -- fejtette ki Bognár. A restriktív gazdaságpolitika -- a költségvetés sem nevezhető a csökkenő hiány közepette kifejezetten lazának -- sikeres volt, és az elmúlt két negyedévben megszüntette az erős belföldi túlkeresletet. Az eredményhez némi szerencse is kellett, ugyanis ha a külföldi tőke elöntötte volna a lengyel gazdaságot, az a monetáris aggregátumok felduzzasztásán keresztül korlátozta volna a monetáris hatóság erőfeszítéseinek hatékonyságát, vélekedett a közgazdász.
A felhalmozás növekedésére negatívan hatott a zloty régóta tartó és a forinténál jelentősebb reálfelértékelődése, ez ugyanis nem kedvezett a belföldiek által létrehozott exportcélú beruházásoknak. A további lassulás most elsősorban a monetáris politika függvénye, vélekedett az elemző, melynek tartós szigora halvány recessziós kockázatot is magában hordoz. Márpedig a központi bankárok jelzéseiből és a helyi befektetők hangulatából a Chase Manhattan régióval foglalkozó elemzői arra következtetnek, hogy aligha várható kamatcsökkentés 2001 első felének vége előtt. A monetáris lazítás mértékét is szerényre becslik, legfrissebb előrejelzésük szerint -- mely néhány nappal ezelőtti varsói látogatásukon alapul -- a jövő év végéig mindössze 300 bázisponttal csökkenhet a jelenleg 19 százalékos irányadó kamatláb.
A szigor Bognár véleménye szerint egyértelműen a belső kereslet visszafogását, a növekedés fenntartható szint közelébe lassítását célozta, az infláció csökkentése másodlagos szempont lehetett. Az árszínvonal emelkedésének felgyorsulása a szakember szerint strukturális okokkal függ össze: a lengyel gazdaság ugyanis az orosz után Európa második legkevésbé energiahatékony gazdasága, egységnyi GDP előállításához kétszer annyi energiát használ fel, mint a magyar. Az olajár emelkedésére emiatt is érzékenyen reagált az infláció.
Bognár egy fontos különbségre világított rá a lengyel és a magyar körülmények között. A lengyel növekedés jóval kevésbé épült néhány nagy feldolgozóipari multi sebesen javuló teljesítményére. A működőtőke állománya a GDP-hez viszonyítva csak mintegy fele-harmada a magyar értéknek. Sokkal dinamikusabb volt ugyanakkor a lengyel, mint a magyar magánvállalkozások növekedése.
Csehországban ezzel ellentétben a világgazdasági és elsősorban az európai konjunktúra függvényében többé vagy kevésbé élénkülhet is a gazdasági növekedés, illetve a beruházási aktivitás -- vélekedett Robert Beange, a Lehman Brothers londoni elemzési igazgatója. A hajdan "mintadiák" Csehország teljesen aszinkronba került a lengyel, illetve a magyar gazdasággal -- értékelt Bognár. A rendkívül hitelintenzív cseh gazdaság a bankrendszer válságának megoldódása után kilábalóban van a recesszióból, és nem lehet a növekedés lassulására számítani. Így a cseh gazdaságpolitika irányítóinak jelenleg kevésbé kell a beruházásokért aggódniuk.
Szlovákiában a térség más államaihoz képest eddig gyenge külföldi közvetlen befektetések erősödhetnek Jan Stankowsky, a WIIW kutatója szerint. A viszonylag alacsony bérek még mindig vonzóak lehetnek a beruházók szemében. A szakember nem számít a belföldi beruházók látványos aktivizálódására, részben a kormányzat gyengesége miatt sem, melynek tagjai leginkább csak abban tudnak egységre jutni, hogy szembehelyezkednek Vladimír Meciar exkormányfővel.
A Lehman Brothers ügyvezető igazgatója, Lopez Claros szerint a balti államokban is kitarthat a fellendülés, a növekvő exportnak hála. Az élénkülés a fogyasztás mellett a beruházásokra is kiterjed. A litván folyó fizetési mérleg hiányának javulása mögött is inkább a növekvő export, mint a beruházási javak importjának visszaesése állhat.
Magyarország esetében több dolog is fejtörést okozhat a kutatóknak, mondta Vojnits. Már 1999-ben sokan azzal számoltak, hogy a lakásberuházások jelentős megugrását hozza 2000-ben a részleges áfa-visszaigénylés lehetőségének újbóli bevezetése. Ám az optimista várakozásokat igazán jól csak a "peremstatisztikák" tükrözik, például a kiadott építési engedélyek számának jelentős emelkedése. Az elemző szerint a rossznak nem mondható működőtőke-beáramlás sem tükröződik eddig teljesen a beruházási adatokban. Ez azonban még megtörténhet a negyedik negyedévben, mely hagyományosan a legnagyobb súlyú a beruházási statisztikában -- mondta el a Világgazdaság kérdésére Bagó Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gazdaságstatisztikai elnökhelyettese. A KSH a számvitel szerint nyilvántartott beruházási tevékenységet összesíti, ami elszakadhat a pénzmozgások időzítésétől, ez a negyedik negyedévben még okozhat meglepetést.
Vojnits szerint a GDP és a beruházások növekedési üteme tartósan nem maradhat egymástól nagyon távol, a gazdasági bővülés lassulása magával húzza a jelentősebb ingadozást mutató beruházási dinamikát is. Az elemző és a statisztikus is feltétlenül árnyalná a képet azzal a pozitív fejleménnyel, hogy sok beruházás valósult meg az utóbbi időben a közszférában. A társadalombiztosítás és a közüzemek informatikai beszerzései ciklikus jellegűek, ám a kormányzati politika eltökélt szándéka az állami beruházások felgyorsítása, ami fékezheti a lassulást jövőre.