A munkaügyi tárca az üzemi tanácsok felértékelését tervezi; a kormány jövő februárban foglalkozik az addig véglegesítendő tervezettel, majd a Bundestag elé terjeszti. A jelenleg érvényes törvényt 1972-ben vezették be.
Az elképzelések szerint növelnék a tanácsok létszámát és hatáskörét, tagjaik munkaidő-kedvezményeit. Száz dolgozónál többet foglalkoztató vállalatnál a tanács az eddigi 5 helyett 7 tagú lenne, 35-re emelkedne (most 31) a tanácstagok száma a 7000--9000-es foglalkoztatotti kategóriában. Már a 200 fős vállalatoknál is munkaidő-kedvezmény járna, most ez csak a 300-as limitnél kezdődik. Változatlan, hogy üzemi tanácsot kell működtetni ott, ahol legalább 5 ember dolgozik; a szakszervezetek szerették volna a küszöböt 3-ra leszállítani.
Egyszerűsödnének a tanácstagi választások: 50 foglalkoztatottig gyűlésen lehetne megejteni a tagok kiválasztását, nagyobb létszám esetén viszont a jelölésekhez elegendő a dolgozók huszadának aláírása a jelenlegi egytized helyett. A törvény vonatkozna a külszolgálatosokra, az otthon dolgozókra és a távmunkát végzőkre is. Megszűnne a kék- és fehérgallérosok közötti különbség. Több telephelyen működő vállalkozások esetében összvállalati tanácsban kellene megtartani a bértárgyalásokat, lehetővé kellene tenni szakmai tanácsok és egyéb szervezeti formák kialakulását.
Az üzemi tanácsok hatásköre kiterjedne olyan kérdésekre, mint a család és a munkavégzés összeegyeztetése, a munkahelyi rasszizmus és idegengyűlölet elleni harc, a foglalkoztatottság biztonsága, a szakmai minősítés, a munkahelyi környezetvédelem. A tanács javaslatokat tehetne a részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatban, aminek elutasítását írásban kellene megalapozni.
"A vártnál is rosszabb" -- értékelte a munkaügyi minisztérium terveit a munkaadói szövetségek elnöke, Dieter Hundt, aki szerint újabb támadás éri a vállalkozói szabadságot. Az elképzelések szerinte bürokratikusak, költségesek, egyoldalúan szakszervezetpártiak, egyszóval: gazdaságellenesek.
A szakszervezetek ugyanakkor a jó irányba tett helyes lépésként fogadták a terveket. Kérdés, hogy a kormány valóban meg tudja-e őket ezen az áron nyerni a nyugdíjreform terveihez, amely bevezetné a kiegészítő magánnyugdíj intézményét. Legnagyobb sérelmük a nyugdíjreformmal szemben az, hogy a munkáltatók nem járulnának hozzá a magánalapok feltöltéséhez. A Volkswagen wolfsburgi üzemében éppen emiatti tiltakozásul 30 ezren tették le tegnap a munkát.