Megbénulhat a jegybanktanács

Mint már korábban írtuk, a jegybankról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a tanács tagjai az MNB elnöke, az alelnökök és az alelnökök számát eggyel meghaladó számú tag. Utóbbiakat a miniszterelnök tanácsára a köztársasági elnök nevezi ki.
A törvény betűje szerint tehát legfeljebb öt alelnök, az elnök és hat további tag alkotná a jegybanktanácsot. A CW Bank botrányának kirobbanása után azonban a miniszterelnök nem volt hajlandó a lejárt mandátumokat meghosszabbítani, vagy új tisztségviselőket javasolni. Így 1999. december 11-e óta -- amikor Kovács Álmos jegybankelnöki megbízatása lejárt -- csupán egy alelnöke van a Nemzeti Banknak.
A külső tagok száma lemondás és mandátum lejárata miatt szintén csökkent, ezért ma három ilyen pozíció van betöltve. A tagok Száz János, Kornai János és Kádár Béla.
A helyzet igen ellentmondásos, hiszen a külső tagok száma a törvényben leírtak szerint csak kettő lehet. Azonban a jogszabály azt is kimondja, hogy a jegybanktanács akkor határozatképes, ha legalább öt tag jelen van az ülésen. A legtöbb szakértő szerint a jelenlegi helyzet még törvényes, hiszen arról nem rendelkezik a jogszabály, hogy a külső tagok arányának növekedésével egyikük megbízását vissza lehetne vonni.
Ha tehát a törvényben meghatározott számú külső tag lenne a jegybanktanácsban, akkor működésképtelen lenne. Ez az állapot következik el akkor is, ha február 20-a előtt nem javasol új tagot a miniszterelnök. Akkor ugyanis Száz János mandátuma is lejár. Március 1-jéig -- Járai Zsigmond elnökké nevezéséig -- tehát a legfőbb monetáris politikai irányító szerv megbénul.