BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Felértékelődik a környezetvédelem

A szennyező anyagokat kibocsátó magyar cégek egy része már most is az uniós elvárások szerint működik, ám a hulladékégetők közül 11-nél mintegy hétmilliárd forintos fejlesztés szükséges. Az illékony szerves vegyületeket kibocsátó vállalatoknál pedig hatmilliárdos invesztíció kellene.

Az Európai Uniónak küldött kiegészítő információk mellékleteként az országban működő -- az EU-direktívák hatálya alá tartozó -- szennyező anyagokat kibocsátó intézmények vizsgálatáról is beszámolót készített a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM).
A hulladékégetőkre a magyar, valamint az uniós régi és új szabályozás is vonatkozik. A környezetvédelmi tárca ennek megfelelően 52 céget vizsgált meg, melyek közül 11 nem felelt meg a hatályos magyar előírásoknak. Jelentős beruházásokra van szükség az EU-irányelvek teljesítéséhez, ahhoz, hogy a vízbe, illetve a levegőbe kibocsátott szennyező anyagok ne lépjék át a megszabott határértékeket, s a mérési módszerek és az üzemeltetési paraméterek is megfeleljenek az előírásoknak -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Rakics Róbert, a KöM főosztályvezetője. A szakértői becslések szerint a fejlesztések költségei meghaladják a hétmilliárd forintot. Az uniós direktívát az idén szeptember végén vesszük át, a végrehajtás határideje pedig 2005 vége. Ezt követően azonban be kell tiltani a tevékenységet, ha a cég nem felel meg az előírásoknak.
Az illékony szerves vegyületeket kibocsátó vállalatokra vonatkozó szabályok (VOC) alapján 340 létesítményt vizsgált meg a KöM. Köztük a gyógyszer-, a cipő-, a növényi olajgyártást, a gumifeldolgozást és a száraz vegytisztítást vették górcső alá ebből a szempontból. A cégek közül 84 már most is megfelel a követelményeknek, 70 a vállalt 2006-os határidőre éri el a megfelelő szintet, a többi pedig 2007-ben. Az ehhez szükséges beruházások -- a mai számítások szerint -- meghaladják a hatmilliárd forintot. (Hozzá kell tenni, az EU tagországai számára ez év április 1-jétől írják elő, hogy a tavaly megjelent direktívát beépítsék jogrendszerükbe. Ezt Magyarország is teljesíti ebben a fél évben.)
A környezetre jelentős hatást gyakorló integrált szennyezésmegelőzési és -csökkentési irányelvet (IPPC) 1996-ban tette közzé az EU, s három év felkészülési időt adott tagállamainak. E szerint az 1999. október 31. után létesített üzemeknek teljes mértékben meg kell felelniük a direktíva minden előírásának. Közel 300 céget vizsgált meg a tárca, s megállapítása szerint 31 esett a direktíva hatálya alá, s mind megfelel minden előírásnak.
Nálunk várhatóan az idén ősszel lép hatályba az IPPC-engedélyezés. A kormány a közelmúltban fogadta el az ehhez szükséges jogszabályi változtatásokról szóló előterjesztést. A módosító javaslatot a tervek szerint májusban tárgyalja a parlament. A környezetvédelmi törvényt kell módosítani és kormányrendeletet alkotni.
A környezetvédelem teljes körű felértékelésének nevezte az IPPC átvételét Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter. Egy-egy üzem létesítését ugyanis a környezetvédelmi hatóságnál kell majd kezdeni, és a végső szót is az mondja majd ki -- hangsúlyozta. Sőt, működés közben nemcsak a kibocsátott szennyezést, hanem az alkalmazott technológiát is jogában áll vizsgálni. S hogy a magyar hatóságok felkészültek-e erre? Lapunk kérdésére azt válaszolta: folyik az intézményrendszer megerősítése. Az idén ötven fővel növelték a területi szervek létszámát, és jövőre ugyancsak ötvenfős bővítést terveznek. Csak a környezetvédelemben jártas, legalább angolul is beszélő szakemberek jöhetnek szóba -- tette hozzá a miniszter.
Többek között az energia-, a vegyipar, a fémek előállítása és feldolgozása, valamint a hulladékkezelés tartoznak az IPPC hatálya alá. A csatlakozáskor minden -- 1999. október 30. után létesített -- cégnek lesz majd IPPC-engedélye -- mondta Rakics Róbert. Az 1999. október 31. előtt létesített több mint ezer vállalkozásnak 2007. október 31-éig kell megfelelniük az előírásoknak. Az EU most nem kérte ezek vizsgálatát, a tárca azonban már megkezdte felmérésüket.
A veszélyes anyagok felszíni vizekbe bocsátása kategóriában az EU bizonyos technológiákra és anyagokra (nehézfémek, higany, kadmium és klórozott szénhidrogének) dolgozott ki szabályozást és adott meg határértékeket. A KöM a szóba jöhető 97 üzemben végzett vizsgálatot, s azt állapította meg, hogy 11 cég tartozik az EU-direktíva hatálya alá, s mind a 11 megfelel annak. Kettőnél a mérési kritériumok terén tapasztaltak némi hiányosságot, ám ezek még az idén behozzák a lemaradást.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.