Magyarország leggyengébb mutatójának a menedzsereknek az egészséggel, biztonsággal és környezettel kapcsolatos attitűdje bizonyult. A negyedik legrosszabb értékelést az egészségügyi infrastruktúra kapta. Az e-kereskedelem lassú kibontakozása és az internethasználók alacsony száma szintén a leggyengébb 20 mutató között szerepel.
A tanulmány értékelése szerint a technológiai infrastruktúra a jövőbeli versenyképesség záloga. Egyre nagyobb gondot okoz viszont ennek működtetése, fejlesztése a szakemberhiány miatt. Míg az Európai Unió még csak most intézményesíti a legjobb agyak elszívásának gyakorlatát, az Egyesült Államok it-szektorának ötmillió dolgozója közül már egymilió külföldi születésű.
Magyarország e téren nem áll rosszul. A k+f részlegekre gyakorolt vonzerő a negyedik erőssége az országnak. Az információtechnológiában jártas szakemberek elérhetőségét tekintve Magyarország 6. a 49 állam sorában.
A magyar ipari termelékenység is gyorsan fejlődik, a rendszerváltás óta évi 3 százalékkal, több mint kétszeresen meghaladva az uniós ütemet -- derül ki a bécsi Nemzetközi Összehasonlító Tanulmányok Intézetének (WIIW) felméréséből.

A tanulmány utal rá, hogy 2000 rég nem látott kiemelkedő teljesítményeket hozott a gazdasági növekedés vonatkozásában. Az intézet által meghatározott versenyképesség azonban nem a GDP-adattal jellemezhető, inkább kiegészíti a növekedés fogalmát. A most tapasztalható lassulás leginkább a kis ázsiai gazdaságokban érezteti hatását, melyek leginkább függnek az amerikai piactól. Hongkong exportjának 31,2, Szingapúrénak 36, Malajziáénak 35 százaléka irányul az Egyesült Államokba és Japánba. Színesebb a kép Latin-Amerikában: bár Mexikó kivitelének 25 százaléka jut az amerikai piacra, Brazília csak exportja 2 százalékát küldi oda. Kína és Európa jól tűrheti a lassulást hatalmas belső piacára támaszkodva, ha sikerül fenntartani a fogyasztók bizalmát.
Hasonlóan nagy egyes gazdaságok függősége az információs technológiai szektortól. Az ázsiai tigrisek kivitelének felét-harmadát alkotják az it-termékek. Ez a koncentráltság szintén visszaüthet, ahogy az európai és amerikai piacok telítődnek. Emiatt lassú lehet annak a 250 milliárd dollárnak a megtérülése is, amit a távközlési vállalatok a harmadik generációs mobiltelefonok koncesszióira költöttek el csak Európában.
Ráadásul elapadtak a tőzsdei, csaknem ingyenes tőkeforrások. Míg 2000 első öt hónapjában a világ értékpapírpiacai napi 26 milliárd dollár friss tőkét teremtettek, 30 billióra -- a világ együttes GDP-jének értékére -- tornázva a kapitalizációt, az elmúlt kilenc hónapban 4500 milliárd dollárnyi cégérték tűnt el az árfolyamesés következtében. Egyes dot.com vállalkozások vezetői már mint a szabad cash-flow forrására tekintettek a tőkepiacokra, a kapitalizációt a nyereség elébe helyezve. Ezt hosszú távon nem lehetett fenntartani. A tanulmány szerint ezzel a tőzsdék a vállalati teljesítmény mérőeszközéből igazi központi szereplővé léptek elő. A tőkét bőven ontó, majd hirtelen megvonó piacokat globális központi bankhoz hasonlítja az IMD, melyet azonban jóval kevésbé lehet irányítani. E téren Magyarország lemaradt, a tőzsdei kapitalizációt tekintve csupán 42. a nemzetek sorában.
Bár az energiaárak szárnyalását követő lassulás fontos figyelmeztetés, hogy a gazdaságok jelentős részét még ma is kézzelfogható javak teszik ki, egyre fontosabb az emberi tudás szerepe. Éppen ezért a versenyképes üzleti környezetnek ma már nem csak a legjobb vállalatokra, hanem a legjobb szakemberekre is vonzerőt kell gyakorolnia. A legtehetségesebb munkavállalókért vívott csatában is az Egyesült Államok tett szert tetemes előnyre. Az 1994 és 1999 közötti időszakban 124 ezer indiai, 68 ezer kínai, 57 ezer filippínó és közel 100 ezer kanadai és brit diplomás érkezett a tengerentúlra. A Szilícium-völgy szoftvermérnökeinek 30 százaléka indiai.
Az utóbbi időben riasztó hírek jelentek meg Magyarországon a feldolgozóipari szakmunkások utánpótlásáról, a mérnököket illetően viszont jobb a helyzet az IMD felmérésének tanúsága szerint. A képzett mérnökök munkaerő-piaci elérhetőségét tekintve Magyarország az 5. a vizsgált államok sorában. Az it-szakemberek viszonylagos bősége és a kutatási-fejlesztési részlegekre gyakorolt vonzerő mellett a legerősebb 20 magyar mutató között szerepel az oktatási rendszer, az egyetemi és a természettudományos oktatás színvonala is, valamint az ifjúság, a tudomány és technika viszonya.
A mikro- és makrogazdasági politika és teljesítmény értékelésekor a dinamikusan bővülő export, az alacsony társasági adókulcs, a rugalmas munkaerő-piaci szabályozás és a külföldi befektetőknek biztosított ösztönzők voltak a magyar erősségek. Gyenge pont viszont a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulások magas aránya az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva, a kormányzati árellenőrzés még mindig jelentős szerepe és a feldolgozóipari munkaerőköltségek emelkedése. Mindezek fényében nem meglepő, hogy míg a feldolgozóiparra gyakorolt vonzerő tekintetében öt helyet esett vissza az ország a 2000. évi 18. pozícióból, addig a k+f részlegek tekintetében kettőt javítva a 22. a listán.
Az infrastruktúrát tekintve az egészségügy és a környezetvédelem terén a legrosszabb helyzet, valamivel jobb Magyarország helyezése a technológiai infrastruktúra vonatkozásában. Bár a telekommunikáció területén eszközölt befektetések GDP-hez viszonyított arányát tekintve 6. Magyarország, az elektronikus kereskedelem fejlettsége alapján csupán a 46. a 49 államból.
Az IMD összesen 226 adat felhasználásával alakította ki versenyképességi rangsorát. Ezek egyik fele nemzetközileg összehasonlítható statisztikákból származik, a másik fele pedig az adott országban dolgozó menedzserek válaszaiból. A mutatók négy kategória -- a gazdasági teljesítmény, a kormányzati és az üzleti hatékonyság, valamint az infrastruktúra -- öt-öt alcsoportjába rendeződnek, tükrözve a foglalkoztatási mutatóktól a marketingkultúrán át a társadalmi értékekig számos tényező versenyképességi hatását.