A brit intézménynek a gyógyászati és kutatási szabályozási rendszerbe való illesztése végett a The Wall Street Journal arra emlékeztet, hogy emberi sejtek felhasználásával létrehozott szövetbankok sokfelé léteznek a fejlett világban, ezeket azonban -- a meglévő tilalmak miatt -- nem embriókból nyerték. Megtermékenyített és osztódásnak indított emberi petesejtek -- úgynevezett őssejtek -- felhasználására csak legutóbb adott engedélyt az amerikai elnök.
Az amerikai engedély azonban csak mintegy 60 őssejtláncolat (stem cell line) felhasználására vonatkozik, amelyek korábbi művi megtermékenyítésből származnak. A brit őssejtbank részint a George W. Bush döntésében szereplő mennyiségi korlát kiiktatását célozza, mégpedig oly módon, hogy jövőbeli állami támogatásokat a létrehozandó tenyészeteknek a regisztrálásához, illetve mintáknak a letétbe helyezéséhez kötné. Az intézmény az egész világról fogadna olyan differenciálódásnak indított sejtállományokat, amelyekből a létező emberi szövetek bármelyikét vagy valamelyikét elő lehet állítani. A már a kezdetben nagyszámú, művi megtermékenyítéssel létrehozott embriót fogadni képes őssejtbank közintézményi jelleggel működne, és nem kereskedelmi alapon állna az egyes kutatóműhelyek rendelkezésére. A jelentős készletre azért van szükség, hogy nagy valószínűséggel fel lehessen lelni olyan genetikai profilú sejtállományokat, amelyek a beültetés után nem váltanak ki kilökődési választ a befogadó személy szervezetében.
A nagy kérdés természetesen az, hogy klónozott embriók korai fejlődési stádiumaiból nyert őssejtekkel is fognak-e kísérleteket folytatni. Egy, ez év elején hozott brit törvény lehetőséget teremt ilyen műveletekre, ha azok csak gyógyászati célokat szolgálnak, kizárva a reproduktív célú klónozást. Gyógyászati célú klónozásra a fejlett ipari államok egyikében sincs mód, ezért Nagy-Britanniának jó esélyeket adnak az ilyen jellegű őssejtkutatások virágzó üzletággá való fejlesztésében.
A The Wall Street Journal máris idéz eseteket arról, hogy jó felkészültségű amerikai és más külföldi kutatók miként sereglenek a brit laboratóriumokban. A gyors startot mindenekelőtt a szigetországban tapasztalható liberális légkörrel magyarázzák. Szemben az USA-val, a britek körében nincs számottevő ellenállás sem az abortusszal, sem a gyógyászatra korlátozott klónozási és embrionális kutatásokkal szemben. Az ilyen kérdésekkal kapcsolatos törvénykezési gyakorlat ráadásul oly mértékben rugalmas, hogy a kutatók joggal számíthatnak bármely -- a szaporodáson kívüli -- klónozási és sejttenyésztési művelet végrehajthatóságára. A Financial Times közölte például egy kaliforniai kutató, Roger Pedersen írását arról, hogy az amerikai támogatási programban szereplő korlátozásokat még mindig nyomasztónak tartotta, ezért tette át a kísérleteit az angliai Cambridge-be. A szakember arra figyelmeztette az amerikai kormányt, hogy a korlátozások fenntartásával jelentősen rontja az amerikai cégek és laboratóriumok esélyeit a várhatóan rendkívül jövedelmező gyógyaszati szolgáltatásokban.
Míg a korlátozott amerikai engedély nem teszi lehetővé további, mesterségesen megtermékenyített peték kutatási célú felhasználását, addig Nagy-Britanniában éppen ez történik. A Edinbourg-i Egyetem röviddel ezelőtt kért engedélyt az illetékes felügyeleti hatóságtól arra, hogy -- nem klónozott -- embriókat felhasználhasson őssejtekből képzett szövetek előállítására.