A brit intézménynek a gyógyászati és kutatási szabályozási rendszerbe való illesztése végett a The Wall Street Journal arra emlékeztet, hogy emberi sejtek felhasználásával létrehozott szövetbankok sokfelé léteznek a fejlett világban, ezeket azonban -- a meglévő tilalmak miatt -- nem embriókból nyerték. Megtermékenyített és osztódásnak indított emberi petesejtek -- úgynevezett őssejtek -- felhasználására csak legutóbb adott engedélyt az amerikai elnök.
Az amerikai engedély azonban csak mintegy 60 őssejtláncolat (stem cell line) felhasználására vonatkozik, amelyek korábbi művi megtermékenyítésből származnak. A brit őssejtbank részint a George W. Bush döntésében szereplő mennyiségi korlát kiiktatását célozza, mégpedig oly módon, hogy jövőbeli állami támogatásokat a létrehozandó tenyészeteknek a regisztrálásához, illetve mintáknak a letétbe helyezéséhez kötné. Az intézmény az egész világról fogadna olyan differenciálódásnak indított sejtállományokat, amelyekből a létező emberi szövetek bármelyikét vagy valamelyikét elő lehet állítani. A már a kezdetben nagyszámú, művi megtermékenyítéssel létrehozott embriót fogadni képes őssejtbank közintézményi jelleggel működne, és nem kereskedelmi alapon állna az egyes kutatóműhelyek rendelkezésére. A jelentős készletre azért van szükség, hogy nagy valószínűséggel fel lehessen lelni olyan genetikai profilú sejtállományokat, amelyek a beültetés után nem váltanak ki kilökődési választ a befogadó személy szervezetében.
A nagy kérdés természetesen az, hogy klónozott embriók korai fejlődési stádiumaiból nyert őssejtekkel is fognak-e kísérleteket folytatni. Egy, ez év elején hozott brit törvény lehetőséget teremt ilyen műveletekre, ha azok csak gyógyászati célokat szolgálnak, kizárva a reproduktív célú klónozást. Gyógyászati célú klónozásra a fejlett ipari államok egyikében sincs mód, ezért Nagy-Britanniának jó esélyeket adnak az ilyen jellegű őssejtkutatások virágzó üzletággá való fejlesztésében.
A The Wall Street Journal máris idéz eseteket arról, hogy jó felkészültségű amerikai és más külföldi kutatók miként sereglenek a brit laboratóriumokban. A gyors startot mindenekelőtt a szigetországban tapasztalható liberális légkörrel magyarázzák. Szemben az USA-val, a britek körében nincs számottevő ellenállás sem az abortusszal, sem a gyógyászatra korlátozott klónozási és embrionális kutatásokkal szemben. Az ilyen kérdésekkal kapcsolatos törvénykezési gyakorlat ráadásul oly mértékben rugalmas, hogy a kutatók joggal számíthatnak bármely -- a szaporodáson kívüli -- klónozási és sejttenyésztési művelet végrehajthatóságára. A Financial Times közölte például egy kaliforniai kutató, Roger Pedersen írását arról, hogy az amerikai támogatási programban szereplő korlátozásokat még mindig nyomasztónak tartotta, ezért tette át a kísérleteit az angliai Cambridge-be. A szakember arra figyelmeztette az amerikai kormányt, hogy a korlátozások fenntartásával jelentősen rontja az amerikai cégek és laboratóriumok esélyeit a várhatóan rendkívül jövedelmező gyógyaszati szolgáltatásokban.
Míg a korlátozott amerikai engedély nem teszi lehetővé további, mesterségesen megtermékenyített peték kutatási célú felhasználását, addig Nagy-Britanniában éppen ez történik. A Edinbourg-i Egyetem röviddel ezelőtt kért engedélyt az illetékes felügyeleti hatóságtól arra, hogy -- nem klónozott -- embriókat felhasználhasson őssejtekből képzett szövetek előállítására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.