Közelednek a választások, amelyeknek szinte mindig elkerülhetetlen eleme a "számháború". A választópolgárok nagy része és a politikusok is nagyobb figyelmet fordítanak statisztikai adatokra, mint korábban. Számít-e ön arra, hogy ebben az időszakban politikai nyomásnak, illetve támadásnak lesz kitéve a KSH?
-- Arra mindenképpen számíthatunk, hogy az időszak jellegéből adódóan a hivatal "átpolitizáltabb" közegben fog működni, és erre már szeptemberben felhívtam a munkatársak figyelmét. A KSH gyakrabban kényszerülhet döntőbírói szerepkörbe, ami fokozott körültekintést igényel részünkről. A hivatal ebből profitálhat is, amennyiben hitelesnek bizonyul, de a politikai viták közepette -- bármennyire is szeretnénk elkerülni -- a mi tevékenységünk is kritikák kereszttüzébe kerülhet. Arra azonban nem számítok, hogy politikai nyomás érne bennünket. Erre elnökségem ideje alatt még egyszer sem került sor. Ráadásul a hivatal működése ma már annyira nyilvános, olyan sok szakember kezén mennek keresztül az adatok, hogy az adatmanipuláció vagy elhallgatás elképzelhetetlen. A kényesebb szerep abból adódik majd, hogy érthető módon minden politikai erő a maga érveit kívánja majd a mi adatainkkal alátámasztani. Ezzel máris megteremtődik valamilyen viszony a politikai szereplők és egy statisztikai produktum között. Ilyenkor csak úgy járhatunk el helyesen, ha fokozottan ügyelünk az adatok közlésének módjára, igyekszünk elkerülni a félreérthető megfogalmazásokat, megállapításokat.
-- Az idén zajlott le Magyarországon minden statisztikai hivatal életének egyik legjelentősebb kihívása, a népszámlálás. Mikorra várhatók a következő eredmények?
-- Az úgynevezett optikai bevitel, illetve a kérdőívek megsemmisítése már több mint 90 százalékban megtörtént, a hónap végéig pedig teljesen befejeződik. A gyorsabb adatszolgáltatás érdekében azonban megkezdődött egy 10 százalékos minta feldolgozása. Ez már akkora mintanagyság, amely gyakorlatilag teljesen pontos képet ad majd Magyarország társadalmi, gazdasági viszonyairól. Az első, erre vonatkozó publikációk december elején jelennek meg. Egyébként ennek a döntésnek a hátterében is az húzódott, hogy szerettük volna jóval a választások előtt megjelentetni a fontos adatokat. Összességében elmondhatom, hogy a népszámlálási folyamat sikeres volt, ami a lakosság együttműködésének is köszönhető. A sikerességet bizonyítja az is, hogy a francia statisztikai hivatal képviselői a múlt héten jártak Magyarországon, abból a célból, hogy a magyar adatfeldolgozás technikai hátterét tanulmányozzák. Ebből a szempontból ugyanis a feldolgozást végző Bull cég hazánkat tekinti referenciaországnak.
-- Lassan az utolsó szakaszába érkezik a kanadai statisztikai hivatal által végzett "átvilágítási projekt". Milyen eredményeket vár a neves magyar származású statisztikus és csapata munkájától?
-- Két hete utaztak el Fellegi Iván és munkatársai, az eredményeket október 24-én, sajtótájékoztató keretében ismertetjük. Nagyon fontosnak tartom, hogy a világ legjobb hivatalának vezetője elfogadta a KSH kérését, mert ez elősegítheti, hogy magyar statisztikai hivatal a következő 4-5 esztendőben Európa élvonalába kerülhessen. A vizsgálati anyagot látva elmondhatom, lehetőség nyílik új szervezési módszerek, technikák bevezetésére, amelyekkel a KSH működése korszerűbbé, hatékonyabbá válik. Úgy látom, a KSH felső vezetése nyitott azoknak a javaslatoknak a megfogadására, melyeket a kanadaiak leírtak. Többek között szeretnénk a felülről lefelé szerveződő hivatali hierarchiát oldani, és a horizontális kapcsolatokat erősíteni, hogy ez által is rugalmasabban tudjunk alkalmazkodni a felhasználói igényekhez. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy az átvilágítás csupán egy hosszabb folyamat része. Már korábban elkezdtünk gondolkodni arról, milyen változtatásokat érdemes végrehajtani a hivatalnál, és ki is alakítottunk egy középtávú fejlesztési tervet. Elindult a döntéshozatali és információs rendszer módosítása, kísérleti szakaszban van a projektmenedzselési rendszer. A hivatalt most kell fejleszteni, mert az EU-csatlakozáshoz már más területek kerülnek a fókuszba. Addigra nekünk készen kell állnunk, hogy a statisztikai rendszerünk teljes egészében kompatibilis legyen az Eurostat módszertanával.
-- Bár már 12 éve épül a piacgazdaság, a magyar gazdaságstatisztikai rendszerben még mindig található néhány olyan terület, melyet nem a KSH kezel. Ilyen például a Gazdasági Minisztérium által kezelt külkereskedelmi statisztika.
-- Október végén, de legkésőbb november elején bekerül az államtitkári értekezletre a javaslatunk, hogy a külkereskedelmi statisztikát a KSH készíthesse. Szeretnénk, ha már 2002 elejétől mi állíthatnánk össze a külkereskedelmi mérleget, de elképzelhető, hogy technikai okokból az év második felére tolódik a dolog. Abban teljes körű a konszenzus, hogy legkésőbb 2003-ig meg kell kapnunk ezt a területet. Erre azért is szükség van, mert a külkereskedelmi statisztikát összhangba szeretnénk hozni a nemzeti számlák rendszerével. Így nem fordulhatna elő az, ami a hónap elején is történt, nevezetesen hogy kénytelenek voltunk korrigálni az első negyedéves GDP-adatban a nettó exportra vonatkozó számokat. Ráadásul közelebb kerülhetnénk annak az anomáliának a feloldásához is, hogy a nemzetközi árumozgás egyenlegére jelenleg három szám is kering a köztudatban, a folyó fizetési mérleg árudevizasora, a vámstatisztikán alapuló külkereskedelmi mérleg és az említett nettóexport-pozíció a GDP-statisztikában. Bár mindhárom mutató módszertana -- érthető okokból -- különböző, fontos, hogy a számok köszönő viszonyban legyenek egymással.
-- Mint a legfőbb statisztikai intézménynek, a KSH-nak módszertani felügyeleti joga és felelőssége van. Miként tudja ezt érvényesíteni a gyakorlatban?
-- Sajnos, ehhez a jogszabályok nem adnak eszközöket. Az érvényesítés egyetlen módja, ha az egyes államigazgatási egységekkel leülünk tárgyalni. Amennyiben készség mutatkozik az együttműködésre, előre lehet lépni. Bizonyos területeken ez így van, máshol kevesebb szerencsével járunk. A Magyar Nemzeti Bankkal az utóbb időben sikerült megtalálni a közös hangot. Ennek eredményeképpen például jövőre már csak egy -- mindkét fél által elfogadott módszertannal készülő -- maginflációs mutató lesz, amelyet a KSH számít és publikál. Komoly tárgyalások folynak a turizmus elszámolásával kapcsolatban is. Ez hozzásegíthet a devizaszámlák forgalma alapján elszámolt bevételek és kiadások, illetve a GDP-ben megjelenített idegenforgalmi adatok összhangba hozásához. Ráadásul 2002-től a jegybank által előállított folyó mérlegben az áruforgalom elszámolásának módszertana közeledni fog a KSH-éhoz. Ez a felhasználókat minden bizonnyal kedvezően fogja érinteni, hiszen a két adat összeegyeztethetetlensége számos problémát okozott. A Pénzügyminisztériumban is folyik a felkészülés az államháztartási folyamatok eredményszemléletű elszámolására való tételére. Az Eurostat úgynevezett ESA95 szabványára történő áttérés a KSH munkáját is meg fogja könnyíteni.
-- A közelmúltban több kritika is érte a KSH keresetstatisztikáját. Vannak-e olyan mutatók, melyekkel ön nem elégedett?
-- Általában is elmondható, hogy nincs olyan módszertan, amely tökéletesen lekövetné a gazdasági folyamatokat. Úgy gondolom, az lehet az egyetlen ésszerű megoldás, hogy nemzetközi szabványokat alkalmazva összehasonlítható adatokat gyártunk. Ezen a területen a hivatal jól áll, bár nyilván akadnak még tennivalók. Szeretnénk például, ha a kiskereskedelmi forgalom adatai erősebb összefüggést mutatnának a lakossági fogyasztással, mert itt komoly hiányosságokat érzékelek. Természetesen vannak olyan "időszakok", amikor bizonyos körülmények megváltozása miatt a hivatal által előállított aggregát mutatók kevésbé állnak közel a gazdaságban létező valós trendhez, azaz kevésbé pontosak. Ilyen a keresetstatisztika is, ahol a minimálbér-emelés olyan kereseteket tett láthatóvá a KSH számára, amelyek eddig is léteztek, de nem lehetett róla tudomásunk. A gazdaság ilyen módon történő "kifehéredését" nem tudjuk nyomon követni. Úgy vélem azonban, hogy ilyen hiányosságok miatt nem lenne helyes megváltoztatni egyébként helyes módszertanunkat, hiszen ezzel nemcsak a nemzetközi összehasonlíthatóság veszik el, de a magyar idősorokba is nehezen beilleszthető adatok születnének.
-- Mit kíván tenni az adatminőség javítása érdekében a KSH?
-- Egyrészt folyik egy olyan saját statisztikai regiszter kidolgozása, amely naprakészebb lesz, mint a hivatalos. Pontosítjuk például az egyes vállalkozások főtevékenységének megállapítását, s az alapján az ágazati besorolását. A másik fontos változás, hogy -- a holland statisztikusokkal együttműködve -- elkezdtük megalkotni a magyar gazdaság úgynevezett forrásfelhasználás tábláit. Ez jobban feltérképezett ágazati kapcsolatokat, pontosabb export-import számokat jelent majd. Eddig az úgynevezett ágazati kapcsolatok mérlegén keresztül, utólag próbáltuk megtalálni az egyes források gazdáját, és ez a mérleg az aktuális GDP-hez képest két-három éves lemaradással készült. Az input-output táblák -- az adatok beérkezésekor -- tárgyévre készülnek, így pontosabban megállapítható a felhasználás helye.
-- Apropó, GDP: a magyar sajátosságok miatt az egyik legfontosabb mutatószám a bruttó hazai termék számításának módszertana több ponton eltér a nemzetközi gyakorlattól. Mikorra várható, hogy teljes egészében harmonizált számok jelenjenek meg a gazdasági növekedésről?
-- Az egyik nagy különbség a súlyok megválasztásában van. Amíg ilyen gyorsan változik a gazdaság szerkezete, nem nagyon lehet abbahagyni a gördülő bázisú -- úgynevezett t--2-es -- számítást. Úgy látom, még legalább 4-5 évig szükség van a mostani módszerre, mert megbízhatóbb számokat ad. Az összehasonlíthatóság érdekében azonban továbbra is fenntartjuk az európai uniós gyakorlatnak megfelelő ötéves fix bázisú számok közlését is. A látványosabb különbség az adatok jelentésében van. Nálunk egy negyedéves GDP-adat azt mutatja, hogy a megelőző egy évben milyen gyorsan bővült a gazdaság. Az Európai Unióban és az Egyesült Államokban azonban az utolsó két negyedév közötti eltérést vizsgálják, és ezt vetítik ki egy évre. Bár ez utóbbi módszer talán sok szempontból szerencsésebb, alkalmazásához pontosan tisztában kell azzal lenni, milyen a szezonális lefutású éven belül a bruttó hazai termék előállítása. Erre sajnos alig 20-22 negyedéves adat áll rendelkezésre. A gyorsan változó gazdasági szerkezet és a kevés információ miatt nem látom lehetőségét, hogy átálljunk ilyen számításra. Az október 1-jétől működő módszertani osztály egyik legfontosabb feladata egyébként éppen az, hogy az összes gazdaságstatisztikai adattal kapcsolatban legyen egy egységes szezonális kiigazítás.
-- A felgyorsult világban egyre nagyobb az információigény, növekednek a felhasználói igények. Milyen eszközökkel próbál lépést tartani a KSH?
-- Úgy gondolom, hogy ennek az alapjait az olyan akciók rakják le, mint a már említett átvilágítás. Sokkal "fogyasztóközelibb" azonban egy új, komplex adatbázis megalkotása és hozzáférhetővé tétele. Reményeink szerint a márciustól induló (úgynevezett adattárház -- "data-warehouse") szolgáltatásunk sokkal nagyobb felhasználói igényt tud majd kielégíteni. A nemzetközi tapasztalatok alapján kialakítottuk a technikai hátteret, már "csak" tartalommal kell feltölteni a programokat.
-- Ön kutató közgazdászként került a KSH élére. Miként látja a jelenlegi világgazdasági és hazai folyamatokat?
-- Ami nyilvánvalónak tűnik számomra, hogy Magyarországon az ipari exporttermelésen alapuló magas növekedés -- mint modell -- megszűnőben van. Ezt gyorsította fel a világgazdasági recesszió, de a jelek tulajdonképpen már korábban láthatók voltak. Kérdés, hogy hosszabb távon mi fogja átvenni a vezető szerepet a gazdasági növekedésben. Jelenleg nem nagyon lehet olyan ágazatokat, vállalatokat találni, amelyek egyszerre teljesítenék a versenyképesség és az alacsony importhányad feltételét. A tét az, hogy a magyar gazdaság az Európai Unióhoz közeledve, illetve már tagországként ki tud-e alakítani magának egy olyan fejlődési modellt, amely lehetővé teszi a hosszú távú fejlődést. Feltétlenül örvendetes azonban, hogy erőteljes dezinflációs folyamat indult be.
-- Elnökként jut-e idő kutatásokra?
-- Próbálkozom, de azért kevesebb az idő, mint szeretném. Oktatási tevékenységemet sem hagytam abba, de erre is jóval kisebb a kapacitás, mint korábban. Hosszabb távon biztos, hogy visszatérek majd az egyetemi oktató- és kutatószakmámhoz, ám mostani megbízatásom 2005 végén jár le, és ezt az időt szeretném kitölteni.
"Ami nyilvánvalónak tűnik számomra, hogy Magyarországon az ipari exporttermelésen alapuló magas növekedés -- mint modell -- megszűnőben van. Ezt gyorsította föl a világgazdasági recesszió, de a jelek tulajdonképpen már korábban láthatók voltak. Kérdés, hogy hosszabb távon mi fogja átvenni a vezető szerepet a gazdasági növekedésben. Jelenleg nem nagyon lehet olyan ágazatokat, vállalatokat találni, amelyek egyszerre teljesítenék a versenyképesség és az alacsony importhányad feltételét."