"Aggódom amiatt, hogy egyes tagjelöltek túlságosan optimista menetrendet állítottak fel maguknak az eurózónához való csatlakozásra" - fogalmazott sajtótájékoztatóján a Financial Times szerint Koch-Weser. Szavainak súlyát növeli, hogy jelenleg ő tölti be az unió egyik legkevésbé átlátható működésű szerve, a többek között az eurózóna bővítési ügyeiben is fontos döntés-előkészítő szerepet játszó gazdasági és pénzügyi bizottság elnöki tisztét.

Az egységes valuta korai közép-európai bevezetését ellenzők táborának zászlóvivője eddig Ernst Welteke Bundesbank-elnök volt, aki már évek óta számos nyilatkozatban lépett fel ezen ötlet ellen. Az EU-tagállamok által néhány éve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére javasolt - ám az USA által végül "megfúrt" - Koch-Weser most Weltekéhez hasonlóan annak fontossága mellett kardoskodott, hogy a jelöltek gazdasága teljesen egészségessé váljon, mielőtt belépnek az eurózónába. Egyes országokban továbbra is magas az államháztartási deficit és a munkanélküliség, s a költségvetési konszolidáció eszközéül korábban gyakran használt privatizációs bevételek egyre inkább elapadnak - vélekedett az államtitkár.

Hasonló véleményt hangoztatott a Le Monde szerint Jean-Claude Trichet, a francia központi bank elnöke is. Az Európai Központi Bank elnöki tisztségét novembertől átvevő Trichet az Európai Parlament tagjainak címzett levelében óvta a jelölteket a túlzott sietségtől az eurózóna-csatlakozás kapcsán, s arra figyelmeztetett, hogy a szükséges feltételek teljesítése nélküli belépés mind a jelöltek, mind az eurózóna egésze szempontjából hiba lenne.

Elemzők szerint Koch-Weser és Trichet szavai elsősorban Magyar- és Lengyelországhoz szólnak, a két állam 2008-ra akarják átvenni a közös valutát. Hazánk a bevezetés kritériumainak teljesítésére igen ambiciózus makrogazdasági programot rakott az Európai Bizottság asztalára, Lengyelország azonban csak a céldátum megfogalmazása terén volt merész, az euróátvételig vezető út felvázolásában már kevésbé (VG, 2003. szeptember 3., 1. oldal).