Adócsúcsra járt önkormányzatok

Az előző évekhez hasonlóan tavaly is jelentősen emelkedtek az önkormányzatok adóbevételei, ám a növekedés üteme lassul. A Pénzügyminisztérium által öszszesített adatokból kiderül: 2001-ben csaknem 266 milliárd forint folyt be a helyhatóságokhoz, 44 milliárddal több, mint az előző évben. Tavaly a helyi adókból származó bevétel megközelítette a 297 milliárd forintot, ám ez már csak 31 milliárd forintos növekedés. Az idei országgyűlési előirányzat 326 milliárd, tehát 29 milliárd a várható többlet. Jövőre ennél jóval kevesebbre számítanak: a 2004. évi irányszám 340 milliárd forint, tehát 14 milliárddal emelkedne a bevétel összege. Az elmúlt évek zárszámadásai alapján egyértelműen kiderül, hogy az önkormányzatok rendszeresen jelentős többletbevételre tettek szert a tervezetthez képest. Ám az is tény, hogy a legjelentősebb adónem, az iparűzési adó alapvetően a gazdasági növekedés függvénye, tehát a lassuló gazdaság a települések költségvetését is érzékenyen érintheti.

Az önkormányzati gazdálkodásban évről évre jelentősebb szerepet tölt be a helyi adókból származó bevétel. Ezek - eredeti céljuk szerint - az önkormányzatok gazdasági önállóságának alappillérei, de a településeknek - többek között a kötelező feladatokhoz képest szűkös állami támogatások miatt is - egyre nagyobb szükségük van saját forrásokra. A helyi adók súlyának növelése, illetve a helyi adóztatás korszerűsítése azonban kivitelezhetetlen a túlsúlyos központi adók érzékelhető csökkentése nélkül. Bár a gazdasági kényszer egyre nagyobb számban vitte rá a helyhatóságokat a különböző adók bevezetésére, illetve azok mértékének növelésére, a beszedett összeg nem éri el az önkormányzati szféra teljes költségvetésének 15 százalékát.

Az elmúlt 12 évben a bevételekkel párhuzamosan folyamatosan nőtt a helyi adókat bevezető települések száma. Míg 1991-ben a 3158 önkormányzat közül mintegy háromszáz élt ezzel a lehetőséggel, tavaly számuk már meghaladta a háromezret. Mintegy száz olyan település van még az országban, ahol egyáltalán nem vetettek ki helyi adót.

A legtöbb önkormányzat - 2500 - az iparűzési adót vezette be. Egyrészt, mert ebből lehet a legnagyobb bevételre szert tenni, másrészt a lakosság adóztatását érthető módon mindenhol óvatosan kezelik a polgármesteri hivatalok. Tavaly a helyhatóságok csaknem 297 milliárd forintos adóbevételéből 252 milliárdot a vállalkozások fizettek be, tehát - a korábbi tendenciákhoz hasonlóak - az összes helyi adó 85 százalékát az iparűzési tette ki. A települések adottságai, lehetőségei között azonban jelentősen a különbségek, ami igen súlyos aránytalanságokat okoz. Budapest és Pest megye együtt az összes iparűzési adó több mint felét szedi be. A maradék 50 százalék döntő többsége is a nagyvárosokban folyik be, tehát azokon a helyeken, ahol nagyobb számban működnek adóztatható vállalkozások. A csaknem kétezer kistelepülésen viszont - ritka kivételtől eltekintve - elhanyagolható az iparűzési adó aránya. Az önkormányzatok között ez egyre mélyíti a fejlettségbeli különbségeket.

Tavaly - hasonlóan a korábbiakhoz - a második legnagyobb összeg, mintegy 30 milliárd forint az építményadóból folyt be. Az adónemet bevezető több mint ezer önkormányzat többsége azonban a nem lakás célú ingatlanokat adóztatja. Jóval több helyen, mintegy kétezer településen alkalmazzák a magánszemélyek kommunális adóját, ám ebből csak 5,5 milliárdos forint folyt be 2002-ben. A vállalkozások 1,1 milliárd kommunális adót fizettek be mintegy 700 önkormányzatnak, az idegenforgalmi adót pedig összességében csaknem 600 helyen alkalmazzák. A gépjárműadó az idei évtől kezdve marad teljes egészében a helyhatóságoknál.