A lengyel nyugdíj a legmagasabb
A csatlakozó államok közül Lengyelország bánik a legjobban a nyugdíjasaival - állítja az EU statisztikai hivatala a csatlakozó államokról készített tanulmányában. A GDP-hez viszonyítva Lengyelországban és Szlovéniában költenek arányosan többet nyugdíjra a csatlakozók közül, mint az EU-tagállamok. A tizenötök átlagosan a bruttó hazai termék 12,5 százalékát fordították nyugellátásra, Lengyelországban viszont a GDP-arány - az 1997-ben kimutatott 15,1 százalék után - még 2001-ben is 13,6 százalék volt. Szlovéniában a két időpont között 12,7-ről 12,5 százalékra csökkent ez a mutató. Magyarországon jóval az EU-átlag alatt jut nyugdíjakra, a GDP-arányos mutató - az 1997-ben mért 9,4 százalék után - 1998-ban és 1999-ben egyaránt 9,8 százalék volt, ami a rá következő évben 9,3 százalékra esett, majd 2001-ben 9,5 százalékra nőtt.
A kifizetett nyugdíjak mértékét illetően is a lengyelek vezetik a csatlakozók táborát, havi 248 eurós ellátással, utána következik Csehország 196 és Magyarország 150 euróval. A sorban hátrább szerényebb összegű juttatással következik Szlovákia (120), Litvánia (87). A legkisebb juttatást a tagjelöltek táborában a bolgár nyugdíjasok kapják, havonta 47 eurót. Lengyelország a nettó havi fizetések statisztikájában is az élen állt 2001-ben, 562 euróval. Utána következett Csehország (440), Magyarország (404), hátrább pedig Szlovákia (286) és Litvánia (274 euró). A sor végén Bulgária állt 123 eurós havi átlagfizetéssel.
Az Eurostat egy másik kimutatásában, a középiskolát sikeresen befejezők számát tekintve Észtország áll az élen 86,1 százalékkal, utána következik Szlovákia (84,9) és Litvánia (84,4 százalékkal). A sereghajtó Ciprus (64,5 százalék) előtt van Magyarország 70,1 százalékkal.
