MNB-alelnök a kiberbűnözésről: az internet az új vadnyugat – tippek a csalók ellen
Folyamatos nyomás alatt van a kiberbűnözők részéről, aki aktív a digitális térben. Ettől azonban nem kell megijedni, s nem kell visszatérni korábbi eszközökhöz, elég, ha tudatosak vagyunk – ezt mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában, amelyben a kibercsalások elleni védekezésről beszélt. Tavaly 226 ezer visszaélést követtek el kibercsalók Magyarországon, ebből 200 ezer kártyás tranzakcióhoz kötődött, ezek összértéke pedig elérte a 42 milliárd forintot. Emiatt is hirdette meg júniusban a jegybank öt pontból álló intézkedési tervét a kibercsalások visszaszorítása érdekében.
Kiberbűnözés Magyarországon: az internet lett az új vadnyugat
Az MNB alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a „sikeres” visszaélések, a valóságban sokkal több kísérletet hajtanak végre csalók, amit azzal magyarázott, hogy a Covid óta egyre nagyobb számban használják a magyarok a digitális teret, és ez a fizetésekre is igaz.
Ezt a bűnözők is felfedezték, ez a vadnyugat
– fogalmazott Kandrács Csaba. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne biztonságos az a pénzügyi rendszer, amely a digitális térben működik. A kártyás visszaélések száma ugyan emelkedik, de ez összegészében elhanyagolható szám, 30 ezer átutalásból egy visszaélésszerű átutalás történik.
Az alelnök szerint ez azt bizonyítja, hogy a hazai átutalási rendszer alapvetően biztonságos, de hangsúlyozta, hogy „oda kell figyelni, mert a trend nem néz ki jól”.
Arra is rámutatott, hogy nem a bankokat támadják, hanem az egyéneket különböző trükkökkel.
A nyilvános wifi használata is veszélyes lehet
Kandrács Csaba konkrét példákon mutatta be, hogy mire érdemes figyelni, ha ismeretlen számról kapunk üzenetet a bankunk nevében. Tipikus próbálkozás, hogy megadnak egy telefonszámot vagy egy linket, ám ilyen esetben a legjobb megoldás, ha a bank központi számát hívjuk fel.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyilvános wifi mindig nagy kísértés, de használata veszélyes is lehet.
Az még belefér, ha valaki csak szörföl a neten, és megnéz egy-két információt, de mindenképpen kerülni kell a pénzügyek intézését. Ugyanis, ha azon keresztül lépünk be és azonosítjuk magunkat az e-bankunkban, akkor is könnyen megszerezhetik az adatainkat a csalók.
Olyan üzeneteknek sem szabad hinni, amelyben a bank e-mailben kér jelszót vagy belépési azonosítót, ilyet sose tesz egy pénzintézet. Kandrács Csaba arra is rámutatott, ha gyanús telefonhívást kapunk a bank nevében, és kérik a személyes adatainkat vagy kódot, akkor a legjobb megoldás, ha a vonalat azonnal bontjuk.
Öt csapás a kiberbűnözés ellen
Június elején jelentette be Varga Mihály, az MNB elnöke, hogy a jegybank öt intézkedéssel támogatja a kormány pénzügyi visszaélésekkel szembeni fellépését. Ennek jegyében júliusban elindult elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működésének első szakasza, amelyben a bankoknak kötelező beküldeniük az azonnali átutalások meghatározott adatait a rendszerbe. A jegybank a jövőben elvárja, hogy a bankok az eddigieknél jóval aktívabban vegyenek részt a visszaélések kivédésében.
Varga akkor azt ígérte, hogy törvénymódosítást kezdeményez az ügyfelek védelmében, amelynek értelmében a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a bankok viselnék a kárt minden olyan esetben, amikor nem alkalmaztak megfelelő ügyfél-hitelesítést. Szintén javasolják kiterjeszteni a bankok kárfelelősségét azokra az esetekre is, amikor az ügyfelet a bank nevében bírják rá a fizetés kezdeményezésére.
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
