Veszélyben a lisszaboni célok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Világossá vált, hogy az unió nem fogja elérni a lisszaboni stratégia keretében 2005-re kitűzött versenyképességi célokat, és a 2010-es előirányzatok teljesítése is veszélyben van - figyelmeztet Romano Prodi. Az Európai Bizottság elnöke nem alaptalanul kongatta meg a vészharangot: a testület most közzétett helyzetelemzése számos területen komoly elmaradást jelez.
Mint ismeretes, az EU vezetői 2000-ben Lisszabonban azt a célt tűzték ki, hogy 2010-re
az unió a világ legversenyké-pesebb gazdasági tömbjévé
váljon. Ennek keretében azóta - a kedvezőtlen konjunkturális helyzet dacára - 6 millió új
állást teremtettek, több stratégiai fontosságú ágazat (távközlés, energetika, vasúti szállítás stb.) megnyílt a verseny előtt, és az internethasználat is biz-tató ütemben terjed. A foglalkoztatási ráta azonban a legtöbb tagországban továbbra is messze van a kitűzött céltól, lassul a munkatermelékenység növekedése, elégtelenek a kutatás-fejlesztésre, oktatásra és képzésre fordított összegek, a belső piac pedig továbbra is erősen fragmentált. Az államháztartás hosszú távú helyzete a tagállamok mintegy felében annak ellenére sem megnyugtató, hogy érdemi erőfeszítések történtek a nyugdíjreform irányában.
Brüsszel szerint Európának a bővítés és a 2003 második fele óta érzékelhető gazdasági élénkülés lendületét kihasználva érezhetően javítania kell teljesítményét a versenyképességi célok terén. A munkavállalók és a cégek rugalmasságának növelése, az emberi erőforrá-
sokba való fokozott beruházás mellett több, a belső piac működését javító konkrét célt is megfogalmaz 2004-re a most kiadott értékelés. Idetartozik a termékek kölcsönös elismerésének javítása, a pénzügyi piaci akcióterv hiányzó elemeinek - főleg a befektetési szolgáltatásokra vonatkozó direktívának - az elfogadása, az adózásban pedig a leányvállalati és a fúziós tervezetek keresztülvitele. A közbeszerzések terén fokozottan érvényesíteni kell az uniós szabályokat, míg a szellemi tulajdon védelme terén a közösségi szabadalom létrehozása ígérkezik a legnagyobb falatnak.
