BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Középpontban az olajár

A magas olajárak és a rugalmatlan kínai árfolyam-politika miatti panaszok, illetve a jó - és várhatóan továbbra is kedvező - növekedési kilátásokat méltató nyilatkozatok uralták a hét legfejlettebb ipari állam (G7 csoport) hét végi tanácskozását.

Az IMF és a Világbank őszi közgyűlésének bevezetéseként tartott összejövetelre most először hívták meg - vendégként - Kínát, Oroszország jelenlétére viszont nem utalnak a jelentések.

A G7 csoport pénzügyminiszterei és jegybankelnökei felhívást intéztek a világ olajtermelőihez, amelyben megismételték a kitermelés növelését sürgető tavaszi nyilatkozatukat. A hetek (a Kínára való alig leplezett utalással) felszólították a globális gazdaságra jelentős hatást kifejtő országokat rugalmasabb árfolyam-politika követésére. A közleményt Peking órákkal korábban azzal a nyilatkozattal előzte meg, hogy eltökélten munkálkodik az 1995-ben rögzített - és az ország exportőreinek jelentős előnyöket nyújtó - árfolyam kötöttségeinek lazításán.

A fejlődők adósságterheinek csökkentéséről vagy elengedéséről folytatott vitában most a Világbank 30 különösen szegény adósának tehermentesítése került előtérbe. Gordon Brown brit pénzügyminiszter évi 100 millió font sterlinget ajánlott fel kormánya nevében, amerikai kollégája azonban más megközelítést javasolt. John Snow szerint a Világbanknak egyszerűen le kellene írnia ezeket a követeléseket, a jövőben pedig nem hiteleket, hanem kisebb összegű pénzügyi adományokat kellene folyósítania, hogy elkerülhető legyen újabb kezelhetetlen tartozásállomány összegyűjtése. Hans Eichel német pénzügyminiszter szerint viszont elfogadhatatlan, hogy követeléseik leírásával jelentősen meggyengítsék a nemzetközi hitelezőintézményeket. Az adósságfronton az egyetlen kedvező fejleménynek az látszik, hogy az IMF még pénteken két évvel meghosszabbította az Adósságelengedést - reformokért nevű programot, amelynek révén 1999 óta 27 fejlődő állam terheit mérsékelték, közülük 13-ét teljesen elengedték.

Nem került látótávolságba Irak tartozásainak rendezése sem. Mint a Bloomberg emlékeztet, az USA Bagdad összes tartozásának 90 százalékát engedtetné el partnereivel, amiben (konkrét arányok megjelölése nélkül) csak Kanada és Nagy-Britannia részéről tapasztal némi támogatást. A háborút ellenző kormányok - főleg Francia- és Németország - a követeléseik 50 százalékának leírására mutatnak hajlandóságot.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.