Újabb nehézségek előtt a lakásépítési piac
Az utóbbi években fellendülésnek indult lakásépítés ismét nehézségek elé néz: az építőipari cégeknél már megmutatkozik a kereslet visszaesése, az állami bérlakás-építési program még mindig nem indult el, hiányzik az átfogó középtávú lakáskoncepció és továbbra is szétforgácsolódnak az erre a célra fordított állami források - nyilatkozta az MTI-Eco-nak Gneth Zoltán, a Társaság a Lakásépítésért Szervezet (TLSZ) elnöke.
2003 az utóbbi évtized legeredményesebb éve volt a lakásépítés területén: a kiadott használatbavételi engedélyek száma - 35 543 darab - 12,8 százalékkal, a kiadott építési engedélyek száma - 59 241 darab - pedig 21,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 2004 harmadik negyedévében a lakásépítés, illetve az építőanyag-kereskedelem viszont már az egyértelmű visszaesés jeleit mutatják - mutat rá Gneth Zoltán.
A Társaság a Lakásépítését Szervezet évi 40 ezer magántulajdonú és évi 10 ezer bérlakás építését, valamint évente 100 ezer otthon felújítását tartja szükségesnek ahhoz, hogy a magyarországi lakásállomány száma és színvonala néhány évtized alatt elérje az Európai Uniós szintet.
A 2000-ben indított lakástámogatási rendszer eredményeképpen a magyarországi lakásépítés tavaly a mintegy 33 ezer saját használatra, illetve továbbértékesítésre épített lakással elérte a hosszú távon is elfogadható szintet. A támogatási rendszer szigorodásával azonban kétséges, hogy a kedvező tendenciák folytatódnak-e.
Nincs elmozdulás a bérlakás-építés terén: a 2003-ban átadott 1600 bérlakás csak töredéke a kívánatos, évi legalább 10 ezer új bérlakásnak. Míg az Európai Unióban a lakásállomány átlagosan 35 százalékát bérlakások alkotják, nálunk a bérlakás-állomány az összes lakás mindössze 8 százaléka. Ahhoz, hogy a bérlakások aránya elérje a 18 százalékot, tíz év alatt 280 ezer, évente 28 ezer bérlakást kellene építeni. Az építendő bérlakások többsége nem szociális bérlakás, hanem a munkaerő-mobilitást segítő, piaci bérű lakás. A rendszer elindításához elengedhetetlen az állami forrás bevonása és a kiszámítható bérlakás-építési program. A bérlakásépítés fellendítésére jó példák vannak - például a szomszédos Ausztriában -, ahol no-profit bérlakás-építő és bérlakás-üzemeltető szervezeteket hoztak létre - állami támogatással.
Hiányzik az átfogó koncepció az épület-felújítások és a városrehabilitáció területén is, ennek hiányában pedig a központi források szétforgácsolódnak - érvel a TLSZ elnöke. A magyar lakásállomány műszaki színvonalának ismeretében átfogó, folyamatos rehabilitációra kellene berendezkedni, s koordinálni az energiatakarékos fűtési megoldásokat, homlokzat-felújítást, nyílászárók cseréjét, hőszigetelést stb. támogató programokat - mondta - Gneth Zoltán. (ebroker)
