Az ideivel összevetve lényegesen változik az adókedvezmények rendszere. A több mint egy hónappal ezelőtt a kormány által beterjesztett törvényjavaslathoz képest csak a családi adókedvezmény igénybevételének lehetősége és az önkormányzatoknak szociális célra történő lakásbérbeadás adókulcsa módosul.

A változások között a kivételt a lakáshitel-törlesztés és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetés jelenti. Ezenfelül az összes többi kedvezmény együttes összegére megállapítottak egy százezer forintos felső határt. Ez annyit takar, hogy a felsőoktatási, a felnőttképzési, a számítógép és számítástechnikai eszköz vásárlására, továbbá a szellemi tevékenységre, őstermelőkre vonatkozó, valamint a közcélú adományok, illetve az élet- és nyugdíjbiztosítások után igényelhető kedvezmények teljes összege 6 millió forint éves személyes jövedelemig százezer forint lehet maximálisan. A kedvezményt ezen összeg feletti rész 20 százalékával kell mérsékelni, vagyis 6,5 millió forint éves jövedelmen túl megszűnik ez a könnyítés.

Családi adókedvezménnyel az eredetileg tervezett 12 millió forintos éves személyes jövedelem helyett 8 millió forintig lehet élni. Az e fölötti rész szintén 20 százalékával kell mérsékelni az idén érvényes és jövőre tovább élő mértékek szerint számított családi adókedvezmény összegét. A koalíciós huzavona után egyelőre nem ölt testet a szocialisták szándéka, miszerint a rendszeres gyermekvédelmi támogatást alacsony jövedelmük miatt teljes mértékben igénybe venni nem tudóknak kiegészítik az adókedvezményét az elkövetkező három évben három lépésben.

Az elfogadott módosító indítvány szerint mégsem tíz-, hanem nullaszázalékos kulccsal adózik az a magánszemély, aki lakását az önkormányzatnak szociális célból adja bérbe legalább öt év időtartamra. Eddig 20 százalékos kulcs terhelte a céloktól független lakásbérbeadást. (VG)