A Népszabadság felkérésére elvégzett reprezentatív kutatásból, amelyben 1036 (18 és 64 év közötti) személyt kérdeztek meg az idén májusban Budapesten és hatvanhat másik településen, kiderült, hogy a szomszédos országokkal összehasonlítva semmi okunk örömre, hacsak az önkritikát kedvezőnek nem tekintjük. Hazánk tisztaságát, rendezettségét ugyanis az átlagosnál is roszszabbnak tartjuk: Ausztria magasan vezet, Horvátország, Szlovénia és Szlovákia is előttünk jár. Csak Szerbia, Románia és Ukrajna rendezetlenebb a közvélekedés szerint országunknál.

Érdemes kiemelni, hogy - Magyarország értékelését leszámítva - többen nem válaszoltak erre a kérdésre. Ausztria esetén arányuk ugyan csak 7 százalék volt, de Szerbia és Szlovénia esetében majdnem elérte a 30 százalékot. Ez nyilván abból adódik, hogy a lakosság egy részének nincsenek tapasztalatai, elképzelései az ottani köztisztasági állapotokról.

A hazai köztisztaság megítélésében erősen szóródtak a csoportok. Legkevésbé a 18-29 éves fiatalok látják tisztának, rendezettnek Magyarországot, míg az idősebbek az átlagosnál elégedettebbnek tűnnek - ez a megszokásból vagy az elvárások különbözőségéből adódhat.

Minél magasabb végzettsége van valakinek, annál piszkosabbnak látja hazánkat, és fordítva. A társadalmi státus szerinti bontásban egyedül a legmagasabb státusúak tértek el az átlagtól, ők hazánkat az átlagosnál piszkosabbnak látták. Mind a régió, mind a településméret szerinti bontás azt támasztja alá, hogy Budapesten az emberek az átlagnál jóval piszkosabbnak látják hazánkat. Ugyanakkor a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön lakók az átlagosnál kedvezőbbnek ítélik meg Magyarország tisztaságát, rendezettségét.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy vajon mitől szemetes az ország. A válaszadók 55 százaléka szerint a legfőbb ok az emberek szemetelő hajlama. Ezek után az állami és önkormányzati ráfordítások nem elégséges szintjét jelölték meg, a köztisztasági intézmények tevékenységének hiányosságai viszont a "rangsor" végén helyezkednek el. (Népszabadság)