Pragmatikus energiapolitika

Elemzők szerint nincs remény arra, hogy Oroszországot rávegyék az európai energiacharta ratifikálására, ezért a kétoldalú alapszerződésben kell rögzíteni az együttműködés feltételeit. Várhatóan ez lesz a fő gondolata annak a tanácskozásnak, amelyet az uniós állam- és kormányfők pénteki informális csúcsértekezletükön az energiapolitikának szentelnek. A finnországi Lahtiban sorra kerülő csúcson a huszonötök mellett Vlagyimir Putyin is részt vesz, ő az orosz energiaszektor óriási készleteire és tőkéjére támaszkodva az erő pozíciójából tárgyalhat az európaiakkal.

Arra már Brüsszelben sem számítanak, hogy rá tudják venni Putyint a szabadpiaci feltételek teljes körét garantáló energiacharta ratifikálására, ezért a kétoldalú alapszerződés jövőre esedékes megújításában bíznak. Ebben kell minél előnyösebb feltételeket kiharcolni az európai energiavállalatok számára mind az oroszországi beruházási lehetőségek, mind a kőolaj- és földgázimport terén. Cserébe elkerülhetetlen lesz, hogy az európai országok beengedjék az orosz energetikai beruházásokat. A piaci szereplők eddig sem tétlenkedtek: elég az E.On szibériai projektjére vagy a Gazprom magyarországi és ausztriai térnyerésére utalni. A világos játékszabályok hiánya azonban sok borsot tör a cégek orra alá. London például nemrég megakadályozta, hogy az orosz gázipari óriás felvásárolja a Centrica brit földgázellátó céget, miközben az orosz hatóságok a Royal Dutch/Shell szahalini beruházása elé gördítenek újabb és újabb akadályokat – emlékeztet a Financial Times.

A magyar kormány arra törekszik, hogy az uniós energetikai projektekkel (például a Nabucco földgázvezetékkel) egy időben minden lehetőséget megragadjon az Oroszországgal való kétoldalú együttműködésre is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy tegnapi sajtóbeszélgetésen kifejtette: csak hosszú távon lehet arra számítani, hogy konkrét tartalommal telik meg az EU közös energiapolitikája. A tagállamok érdekei sok mindenben eltérnek, és egyelőre közösségi támogatások sincsenek mondjuk földgázprojektek kivitelezésére. Budapest egyébként nemcsak Moszkvával keresi a közvetlen együttműködés lehetőségét, hanem a kelet-közép-európai és balkáni országokat is igyekszik bevonni energiapolitikai terveibe. Ennek jegyében november 14-én Budapesten 11 térségbeli ország szakminisztere tanácskozik majd energetikai kérdésekről – mondta el Kóka János gazdasági miniszter. A magyar kormány bízik abban, hogy sikerül hazánkat a régión belül az orosz földgáz elosztóközpontjává tenni. Mint ismeretes, a Gazprom és a Mol jelenleg tárgyal arról, hogy Szerbián, Horvát- és Magyarországon keresztül Ausztriáig hosszabbítanák meg az eredetileg Törökországig tervezett új orosz földgázvezetéket, amely öt éven belül készülhet el.