Miért magas a magyar infláció? Lehet, hogy megtalálta az elemző a magyarázatot

A tartósan gyenge kereslet lehet a legfőbb oka annak, hogy beragadt az infláció Magyarországon 4 és 5 százalék közé – erről beszélt a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Júniusban 4,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, miután az élelmiszerek átlagosan 6,2 százalékkal, a szolgáltatások pedig 5,4 százalék nőttek éves szinten. Azaz újabb hónap telt el úgy, hogy nem sikerült visszatérni a jegybank 4 százalékos toleranciasávjába, sőt, még távolodtunk is tőle.

Pedig hónapok óta mást sem tesz a kormány, mint újabbnál újabb intézkedéseket jelent be annak érdekében, hogy letörje a drágulás ütemét. Kezdte az élelmiszerekre kirótt árrésstoppal márciusban, majd jöttek a drogériák, míg a bankok és telekommunikációs cégek nem adták be a derekukat, vállalva, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a díjaikat. Ezek az intézkedések több mint 1 százalékpontot faragtak le az inflációból, ám mégse sikerült 4 százalék alá szorítani. Tehát jogosan merül fel, hogy mi vezet a korábbi várakozásoknál magasabb pénzromláshoz.

Magyar infláció: lehet, hogy megtalálta az elemző a magyarázatot

Virovácz Péter szerint alapesetben, a tankönyvi példa szerint, ha nagyon durván pörög a gazdaság, és a potenciális növekedés fölött teljesít, tehát a kibocsátási rés pozitív, az inflációt generál. Ha viszont erőtlen a kereslet, ami egyébként most magyar gazdaságot is jellemzi, az dezinflációs hatású. Ugyan a belső fogyasztás biztató számokat produkál egy ideje, idén is 4 százalékos bővülésre lehet képes, de ez a külső kereslettől függő ágazatokról már nem mondható el. 

A hazai feldolgozóipar egy éve szenved a megrendeléshiánytól a német gazdaság gyengélkedése miatt, ami végeredményben a kormány idei növekedési álmait hazavágta. A legtöbb elemző már csak 1 százalék körüli GDP-bővülést jósol az év eleji 4 százalékos várakozásokhoz képest. Azaz biztosan nem a túlfűtöttség jellemzi a magyar gazdaságot, ami megmagyarázná a magasabb inflációt.

– magyarázta az ING Bank elemzője, hozzátéve, hogy néhol megpróbálják a cégek a szolgatatás színvonalát csökkenteni, aminek nincsen többletköltsége, de általában nem ez a jellemző, így marad az áthárítás a fogyasztói árakba. A vállalatok pedig abban bíznak, hogy mindenki más hasonlóan jár el, és közben nem veszítenek a piaci részesedésükből. Szintén megoldás lehetne a vállalatok számára, ha elbocsátanák a munkavállalókat, ezt azonban nem látjuk. Noha az kétségtelen, hogy nincs kirobbanó formában a magyar munkaerőpiac, és vannak elvétve leépítések, az elemző szerint tragédia továbbra sincs. 

Hiába alacsonyabb az infláció az eurózónában, mégis erőteljes a külső inflációs nyomás

Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, ha megnézzük az adatokat, az is jól kivehető, hogy nagyon magas az importált infláció, tehát a külső inflációs nyomás is erőteljes. Korábban ez úgy nézett ki, hogy a szolgáltatás infláció volt 5 százalék, a tradable infláció nulla százalék körüli, ebből jött ki a 3 százalékos pénzromlás. Ezzel szemben most az importált infláció is eleve magas, úgy, hogy közben az eurózónában alacsonyabb a drágulás üteme, mégis valamiért, amire ideér a termék, magasabb áron adják el.

Az ING Bank szakértője szerint jó kérdés, hogy az öt éve stagnáló német gazdaságban miért van még mindig infláció, de ugyanazt lehetne pedzegetni, mint a három éve stagnáló magyar gazdaság esetében. Nagy kérdés az is, hogy ha a kínálati oldalon problémák oldódnak, akkor az inflációt sikerül-e letörni, ebben Virovácz Péter szkeptikus. Szerinte ez inkább abban segítene, hogy beinduljon a növekedés, és legyen egy opció hosszabb távon, hogy nem kell árat emelni, mert nő a torta mérete is. 

Az időjárás is közbeszólt júniusban, az aszály meg ezután fog

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a lapunknak azt mondta, hogy a magas magyar inflációban megjelennek egyedi problémák és egyedi hatások, akadnak viszont rendszer szintű, általános kihívások is.  

1. Az egyedi hatások között említette például a rendkívül hideg májusi időjárást, ami miatt a szokásoktól eltérően még májusban is fűteni kellett. Ennek eredményeként a gázfogyasztás az átlagosnál nagyobb volt, vagyis nagyobb része került az átlagfogyasztás feletti drágább sávba, így az átlagár növekedett, éves alapon 18,4 százalékos drágulást okozva. 
2. A rendszerszintű problémák között a magasan ragadt inflációs várakozásokat emelte ki. Szerinte ez arra sarkallja a gazdasági szereplőket, hogy ténylegesen is emeljék áraikat, azaz önbeteljesítő jóslattá válik. 

Szintén probléma a tartósan magas élelmiszer-infláció, ez úgy volt júniusban 6,2 százalék, hogy az árrésstopok jelentősen visszafogták. Ebben szerepe volt a kedvezőtlen időjárás miatti rossz termésnek (egy hónap alatt 8,3 százalékkal drágultak a gyümölcsök), illetve az élelmiszeripar alacsony hatékonyságának. Szintén magasabb volt az átlagosnál a szolgáltatások drágulása: 5,4 százalék úgy, hogy több szolgáltatás esetében a kormányzat megállapodást kötött a változatlan árszint fenntartásáról – az élelmiszerek mellett ez a másik olyan termékcsoport, ahol az infláció hagyományosan gondot okoz. Az utolsó néhány hónap adata kapcsán a bázishatást is ki kell emelni, hiszen a havi indexek egyáltalán nem volt magasak, viszont a bázisidőszaki havi árváltozások igen. 

Regős szerint még nem ismerjük az aszály okozta károk pontos nagyságát, és vélhetően ennek hatása az inflációban is csak kisebb mértékben  jelent meg, ám az év második felében már lehet jelentősebb a hatás.

– mondta az elemző, hozzátéve, hogy következő hónapokban bázishatások miatt várakozásai szerint a 4 százalék környékére vagy kicsivel a fölé csökken az infláció, majd némi ingadozás következhet 4,0–4,7 százalék között. A pontos értékeket az olaj árának alakulása, az aszály hatása és a forintárfolyam határozza meg. Szerinte a jövő év elején nem kizárt, hogy 4 százalék alá kerüljön az infláció, ám az árrésstopok kivezetése okoz majd egy 1,0–1,5 százalékpontos ugrást, így számíthatunk egy 5 százalék körüli vagy azt meghaladó drágulásra is.

Virovácz Péter úgy látja, az alapvető probléma, hogy a cégek döntéseibe is beépült az állandó áremelési hajlandóság, és ettől kell megszabadulnia a következő időszakban a magyar gazdaságnak.