Minden harmadik magyar gazda a nyugdíjas korosztályba tartozik, az átlagéletkor pedig közel hatvan év az agráriumban. A gazdatársadalom elöregedése nem egy magyar jelenség, az Európai Unióban ugyanezek a tendenciák figyelhetők meg, ahogy például az is, hogy a 40 év alatti termelők aránya Európában a 10 százalékot is alig éri el. Uniós szinten is vannak elképzelések a generációváltás ösztönzésére, de elsőként Magyarországon egy átfogó gazdaságátadási programot indítottak el a hazai őstermelők és egyéni vállalkozók támogatására. A cél nem kevesebb, mint hogy több ezer gazdaságban tudjuk ösztönözni a fiatalítást, ami komoly versenyelőnyt jelentene a magyar gazdák számára EU-s szinten is.
A magyar mezőgazdaság szerkezetében jelentős változások zajlottak le az elmúlt évtizedben, hiszen – a korábbi időkkel ellentétben – a földek 2/3-át mostanra már őstermelők, családi gazdaságok használják. Az elmúlt tíz évben egyébként a legnagyobb arányban a 100 és 300 hektár közötti gazdaságok száma bővült (plusz 47 százalék). Ez egyértelműen visszavezethető az őstermelőknek biztosított kedvezményes adózási lehetőségre, illetve a 2013-ban elfogadott új földforgalmi szabályozásra, amely például elővásárlási jogot biztosít a helybeli gazdálkodók számára. Végre elindult tehát Magyarországon is egy erős agrár-középosztály kiépülése, de a gazdaságok jelentős részében a vezetők most egy újabb kihívással szembesülnek: hogyan történjen meg a generációváltás? Míg Nyugat-Európában egy családi gazdaság története sokszor évszázadokra visszavezethető, hazánkban a termelők döntő többsége – önálló formában – a rendszerváltást követően kezdte meg a tevékenységét, így elsőként szembesül a generációváltás kihívásával. Az adminisztratív teendők mellett ugyanis legalább annyira megterhelőek a gazdaságátadás érzelmi aspektusai is.
A generációváltás eddig jellemzően csak a gazdálkodó halálával következett be és viszonylag ritka volt az élők közötti átadás. Ilyen esetben azonban számos nehézség felmerülhet a gazdaságban: mivel az őstermelők magánszemélyként végzik a tevékenységüket, így a gazda halálával zárolják annak a bankszámláit is, melyhez a hagyatéki eljárás lezárultáig (hosszú hónapokig) senki sem férhet hozzá. Egy ilyen helyzet pedig még egy jól működő családi gazdaságot is könnyen csődbe vihet. Az ehhez hasonló problémák megelőzésére is alkalmas lehet az az új lehetőség, amely elsőként került bevezetésre a modern kori magyar jogrendszerben és amelynek gazdaságátadási szerződés az elnevezése. E szerződéstípus kifejezetten a mezőgazdasági termelők, és közülük is az őstermelők, egyéni vállalkozók számára áll rendelkezésre. Fontos rögzíteni, hogy ezt a szerződést főszabály szerint a családon belüli gazdaságátadáshoz lehet igénybe venni.
Arra eddig is volt lehetőség, hogy például egy adásvételi szerződéssel több földet vagy más vagyonelemeket egyszerre ruházzanak át egy másik félre. Az viszont, hogy a dologi vagyonon kívül az ún. vagyoni értékű jogokat (haszonbérleti jogot, pályázatokat, hatósági engedélyeket, hiteleket stb.) is át lehet adni, sőt mindezt automatikus jogutódlással, az egy teljesen új lehetőség a magyar jogrendszerben. A megállapodást azonban nem csak a közeli hozzátartozók köthetik meg egymással, hanem a távolabbi rokonok is (pl. nagybácsi és az unokahúga, após és a veje). A szerződést nem kell „kifüggeszteni”, tehát másoknak nem nyílik elővásárlási joga a földekre, de azt fontos tudni, hogy az adásvételhez hasonlóan szükség van a kormányhivatal jóváhagyására is (ez következik abból, hogy a magyar birtokszabályozás az egyik legszigorúbb Európában).
Országszerte komoly érdeklődés övezi tehát az új gazdaságátadási lehetőséget, amely a jogi könnyítések mellett adómentes átadást is biztosít az idősebb gazdáknak. A gazdaságátadási szerződés megkötése esetén mindenféle egyéb feltételtől függetlenül biztosított például az illetékmentesség, mind a visszterhes, mind az ingyenes gazdaságátadás esetén. A személyi jövedelemadó esetében tárgyi mentességet élvez a gazdaságátadás, míg az áfa tekintetében technikailag jogutódlásnak minősítette ezt a jogalkotó.
A pénzügyi mentességek mellett az is komoly vonzerőt jelent a gazdaságátadási konstrukciónak, hogy rövidesen pályázati források nyílnak meg kifejezetten ehhez a szerződéshez kapcsolódóan. Ennek alapján külön tud pályázni az Átadó és külön az Átvevő is, mindketten a vidékfejlesztési programból.
A pályázati előírások – pont azért, mivel a kkv-szektorba tartozó vállalkozásokról van szó – a lehető legegyszerűbbek lesznek, a támogatások lehívása pedig átalányösszegben, szabad felhasználású forrásként történhet majd meg.
Az idősebb gazdálkodó számára ez egy méltányos kilépési lehetőséget biztosít a gazdaságból, a fiatal számára pedig fejlesztési vagy éppen bővülési lehetőséget, a saját döntése szerint. Bárhogyan legyen is, az biztos, hogy ez a forrás az ágazat fejlődését szolgálja majd, jelentős versenyelőnyt biztosítva azoknak, akik élnek ezzel a lehetőséggel és mernek belevágni a generációváltás – eddig – rögös útvesztőjébe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.