Kiderült mennyire bíznak a magyarok a mesterséges intelligenciában – ettől félünk leginkább

A mesterséges intelligencia (MI vagy AI) világszerte egyre nagyobb hatással van a mindennapi életre. A magyarok többsége már most is ismeri a technológia alapjait, és bízik benne, hogy a vállalatok felelősen használják az adatokat – derül ki az Ipsos legfrissebb nemzetközi AI Monitor 2025 kutatásából. A felmérés 30 országban, több mint 23 000 fő megkérdezésével zajlott, köztük Magyarországon is. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze a mesterséges intelligenciával kapcsolatos lakossági tudást, attitűdöket, bizalmi szinteket és jövőbeli várakozásokat.

A kutatás eredményei szerint az emberek nem bíznak abban, hogy az állam felelősségteljesen tudja szabályozni a mesterséges intelligenciát. A hazai válaszadók ebben a kérdésben a legpesszimistábbak közé tartoznak, ráadásul nem látják optimistán az MI gazdaságra gyakorolt hatását sem.

A tavalyi, hasonló felméréshez hasonlóan idén is a magyar válaszadók háromnegyede válaszolta azt, hogy jól érti, mi az a mesterséges intelligencia – ez magasabb, mint a felmérésben szereplő 30 ország átlaga (67 százalék), és jobb, mint a térségünkből a kutatásba még bekerült Lengyelországnál is. (Hazánkban a lakosság számára ingyenes MI-képzés is indul.)

2024-hez hasonlóan idén is, a hazai lakosság kétötöde véli úgy, hogy tudja, mely szolgáltatások használnak MI-t, ám tavalyhoz képest eltérés, hogy a korábbi 41 helyett 45 százalékra emelkedett azok aránya, akik viszont nem tudták megmondani, hogy kik használnak mesterséges intelligenciát. Ezzel olyan országokkal kerültünk a lista végére, mint Hollandia, Nagy-Britannia vagy Németország.

A magyarok egy része aggódik a mesterséges intelligencia miatt

A magyarok csaknem kétharmada (64 százalék) szerint a mesterséges intelligencia több előnnyel jár, mint hátránnyal, ez szintén az európai átlagot meghaladó arány. A népesség fele izgatott az MI fejlődése miatt, míg 53 százalék bizonyos aggodalmakkal is tekint a technológia terjedésére, ami kiegyensúlyozott hozzáállást jelez. A magyarok ebben a tekintetben az átlaghoz hasonlóan gondolkodnak (55 százalék aggódik az MI miatt), ez sokkal magasabb arány, mint a tavalyi felmérésben vagy mint a lengyelek esetében (40 százalék), de egy szinten van Kolumbiával, Svédországgal és Malajziával. A megkérdezett magyarok 44 százaléka inkább pozitív érzéseket táplál a mesterséges intelligencia térnyerése iránt, ami érzékelhetően elmarad a világátlagtól, és némi csökkenést jelent tavalyhoz képest.

Vadócz Zsolt, a K&H digitalizációs vezetője szerint ez a bizakodó hozzáállás jól tükrözi azt is, ahogyan az ügyfelek a pénzügyi szolgáltatásokban is egyre inkább keresik az MI nyújtotta előnyöket, ugyanis úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak könnyűvé, de gyorsabbá és személyre szabottabbá is teszi a bankolást.

A magyar válaszadók ugyan még mindig a felmérés átlagánál nagyobb arányban bíznak abban, hogy az MI-t használó vállalatok megfelelően kezelik a személyes adataikat, ám az utóbbi évekhez képest már csak 55 százalék gondolja így. Ez a legmagasabb érték Európában, ahol több országban – különösen Nyugat-Európában – a bizalom inkább kételkedést jelent. A hazai válaszadók tehát az európai válaszadókkal szemben sokkal kevésbé bizalmatlanok az MI adatkezelését illetően, bár az olasz és a lengyel kitöltők többsége még 50 százalék fölé került.

Abban a kérdésben viszont a hazai válaszadók a sereghajtók közé tartoznak, hogy mennyire bíznak abban, hogy a kormányuk felelősségteljesen fogja szabályozni a mesterséges intelligenciát. Nemcsak hogy a 30 ország közül a lista hátulról a harmadik helyére kerültek honfitársaink azzal, hogy mindössze a megkérdezettek harmada bízik ebben (csak Japán és az Amerikai Egyesült Államok végzett mögöttünk), de a magyar válaszolók mondták a legnagyobb arányban azt is, hogy kifejezetten nem bíznak a kormány felelősségteljes szabályozásában (59 százalék). Ezzel még az Egyesült Államokat is megelőztük, ahol szintén 58 százaléknyian válaszoltak bizalmatlanságukat kifejezve.

Így látjuk a munkaerőpiac, a gazdaság és az egészségügy MI-jövőjét

A magyarok kétharmada gondolja úgy, hogy az MI átalakítja a munkavégzés módját a következendő 5 évben, de csak 29 százalék tart attól, hogy ez a munkája elvesztését is jelentheti. Ez nagyjából hasonló, mint a nyugat-európai országokban mért arány, vagyis a hazai lakosság inkább lehetőségként, mint fenyegetésként tekint az MI által hozott változásokra.

A gazdaságra gyakorolt hatását inkább negatívan élik meg a magyarok: 28 százalékuk szerint a mesterséges intelligencia inkább ront a gazdaságon, mintsem javítana (23 százalék). Ez jelentősen pesszimistább álláspont, mint a felmérés átlaga (34 százalék szerint javít a gazdaság állapotán, míg 23 százalék szerint rosszabbá teszi), de nem annyira borús attitűd, mint Belgium vagy az USA válaszadóinál (31, illetve 33 százalék).

Majdnem tízből négyen (38 százalék) úgy gondolják, hogy a mesterséges intelligencia javítani fogja a személyes egészségünket, szemben azzal a 13 százalékkal, akik szerint az MI rontani fog rajta. Magyarországon viszont alig több mint a válaszadók negyede gondol ennyire optimistán az MI egészségügyben betöltött szerepére.