Románia: új év, új adók

Romániában az új év az adók és illetékek növekedésével, valamint új adónemek bevezetésével jár együtt. Ezek elsősorban az ingatlanok és személygépkocsik esetében jelentenek nagyobb terheket, főként a középréteg számára. Az új adótörvénykönyv egyébként a 150 négyzetmétert meghaladó luxuslakásokra is jelentős adót vet ki, sőt ez 50 négyzetméterenként további 5 százalékkal növekszik. Újdonságnak számít, hogy az ingatlanok (telkek és épületek) adásvételekor a tulajdonost cserélő javak három százalékának megfelelő adót kell majd fizetni. Az ingatlanadók egyébként jövőre a település rangjától, az építkezési zónától és az építés évétől válnak függővé, így a nagyvárosok új építésű lakásainak tulajdonosai többet fizetnek majd.

Új adót hoz a jövő esztendő a személygépkocsi-tulajdonosoknak is, amelynek célja a használtautó-import visszaszorítása. Ezt jól mutatja, hogy egy nem eurokonform járműre a fizetendő összeg 7500 euró lesz. Nagymértékben növekednek az adók a luxusautók esetében is, amelynek meghatározása Románia esetében úgy történik, hogy az tulajdonképpen a Renault és Logan autóknál nagyobb járműveket jelenti. Az előbbieknél nagyobb hengerűrtartalmú személygépkocsikért az első kategóriában még csak az alapkategória mintegy ötszörösét kell fizetni, de a 3200 köbcentis járművekért már a viszonyítási alapot jelentő 16 eurónak legalább a tizenötszörösét fizeti ki a tulajdonos.

Növekednek ugyanakkor a luxusadók is, többek között az ólmozott üzemanyag, a fűtőolaj, az üzemanyagként használt földgáz, valamint az ipari célú áram esetében. Változatlan marad azonban a normál, illetve a könyvekre, sajtótermékekre és gyógyszerekre vonatkozó csökkentett áfakulcs (19, illetve 9 százalék), illetve nem változik a 16 százalékos társasági nyereségadó és az ugyanekkora mértékű egykulcsos személyi jövedelemadó sem. Jövőre azonban adózni kell a tőzsdei nyereség után: az eladott részvények egy százaléka illeti majd meg az államot, ha azt a tulajdonosa egy évnél régebben szerezte, ellenkező esetben az adó 16 százalék lesz.

A kisvállalkozások számára progresszív módon, évenként nő majd a nyereség után fizetendő adó: jövőre 2 százalék lesz, 2008-ban 2,5, 2009-ben pedig eléri a három százalékot. Ezzel szemben megszűnik az a lehetőség, hogy válasszanak az átalányadózás és a nyereségadó között, ahogy ez a korábbi években lehetséges volt. Az új adótörvénykönyv legnagyobb vesztesei közé számítanak a mezőgazdasági termelők és a programozók. Ők eddig adómentességet élveztek, ám januártól tevékenységükért 16 százalékos adót kell fizetniük.

A vállalkozások által fizetendő adóterhek az utóbbi években jelentősen növekedtek: míg 2003–2004-ben a nyereség 25 és az osztalék 5 százalékát fizették ki a cégek az államnak, addig 2005-ben már 16, illetve 10 százalék illette meg a kincstárt. Az idén pedig a társasági nyereségadóhoz hasonlóan az osztalékadó is 16 százalékos lett.

A legjobb az lenne, ha a kisvállalkozások adózásának tekintetében a magyar modellt követné Románia, ez némiképp védené ezt az amúgy is szűk középréteget – véli Marian Petre Milut, a főként kkv-kat tömörítő munkaadói szövetség (UNPR) elnöke.

A legjobb az lenne, ha a kisvállalkozások adózásának tekintetében a magyar modellt követné Románia, ez némiképp védené ezt az amúgy is szűk középréteget – véli Marian Petre Milut, a főként kkv-kat tömörítő munkaadói szövetség (UNPR) elnöke.-->