Elszegényedő nyugdíjalapok

Tavaly január és október között körülbelül 5000 milliárd dollárral csökkent a fejlett országokban a magá-nnyugdíjmegtakarítások értéke – számítja az OECD. A párizsi székhelyű szervezet most közzétett nyugdíjpiaci körképe szerint 2007 végén az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak vagyona, a bankok és befektetési alapok által kezelt nyugdíj-előtakarékossági számlák, valamint a nyugdíj-biztosítási szerződések összege 28 000 milliárd dollárra, azaz az OECD-tagállamok hazai össztermékének 111 százalékára rúgott. Tavaly októberben viszont már csak 23 000 milliárd dollárt (a GDP 90 százalékát) tettek ki a magánnyugdíjeszközök – derül ki az anyagból. A tőzsdei folyamatok fényében az azóta eltelt hónapokban (ezekre a jelentés már nem terjed ki) alighanem tovább romlott a helyzet.

Az ezredforduló óta az OECD-országok kormányai igyekeztek a magánmegtakarítások felé való elmozdulással – ezenkívül a korhatár emelésével és a korengedményes visszavonulás feltételeinek szigorításával – fenntarthatóbbá tenni az állami felosztó-kirovó rendszerre épülő nyugellátást. Ennek eredményeként most már a tagállamok felében kötelező vagy legalábbis nagyon elterjedt a magán- és önkéntes nyugdíjbiztosítások igénybevétele. A magánmegtakarítások növekedése azonban sok esetben nem tudott lépést tartani a demográfiai helyzet romlásával, az állami ellátórendszer gyengülésével, ezért a lakosság időskori életszínvonal-kilátásai romlottak. (Magyarország e téren még viszonylag jól áll, nálunk a nyugdíjba vonuláskor várható jövedelem szintje bőven az OECD által elfogadhatónak tekintett 70 százalék felett van.) A pénzügyi válság a szakértők szerint tovább súlyosbította ezeket a problémákat, és még sürgetőbbé tette a további reformokat.

A magánnyugdíjpénztárak tavalyi veszteségei elsősorban abból fakadtak, hogy 2001–07 között a nyugdíjalapok általában növelték eszközeiken belül a részvények arányát, és nemzetközi szinten egyre inkább diverzifikálták a portfólióikat. Helyzetüket az is nehezítette, hogy többségük egymilliárd dollárnál kisebb vagyonnal rendelkezik, márpedig a szakértők szerint e határ felett érvényesülnek a befektetéseket és az alapkezelést illetően a méretgazdaságossági előnyök. Mérsékelt veszteségekkel csak a konzervatív befektetési stratégiát követő (például a lengyel vagy a török), illetve a részvényektől a kötvények felé elmozduló (köztük a holland és svájci) pénztárak úszták meg a tavalyi pénzügyi krízist.

Ezzel szemben például a különösen sok kockázatot vállaló ír nyugdíjalapok számára tragikus eredményeket hozott 2008, és rosszul jártak a részvényekkel az amerikai nyugdíjpénztárak is, amelyek a világ nyugdíj-megtakarításainak mintegy felét (!) kezelik. Belgiumban és Dániában már 2007-ben negatívvá vált a nyugdíjalapok nettó jövedelemáramlása, és tavaly a fejlett országok zöme ugyanígy járt. Az így megvalósult pénzkiáramlás az előzetes számítások szerint elvitte az előző évek gyarapodásának eredményét – szögezi le az OECD jelentése.