Újabb megszorítások jönnek

Szigor. A gazdasági válság miatt az idén szükségessé vált költségvetési megszorításokat jövőre Európa számos országában újabbak követhetik. Románia és Lettország a szigor fenntartásától reméli a nemzetközi segélyhitelek további folyósítását, Litvánia pedig a nemrég elfogadott lefaragások révén szeretné elkerülni, hogy hasonló mentőövre szoruljon. A válságkezelés során a büdzsé helyzetének drasztikus romlásával mindeddig kevéssé törődő Görög- és Írországban pedig csak jövőre kezdődnek igazán a megszorítások.

Az ország hitelminősítésének múlt heti lerontása után George Papandreu görög miniszterelnök hétfő este jelentette be költségvetési terveit. Ezek között szerepel a társadalombiztosítási kiadások 10 százalékos lefaragása jövőre, valamint a tőkenyereség-adó bevezetése. Az állami cégek igazgatósági tagjainak fizetését jövőre 50 százalékkal, a menedzserekét legalább 10 százalékkal csökkentik. Az állami bankok alkalmazottai egyáltalán nem kaphatnak bónuszokat, míg a versenyszférában dolgozó társaik bónuszait 90 százalékos adóval sújtják.

A közszféra béreihez azonban ezúttal sem nyúlt hozzá érdemben a görög kormány. Mindössze a havi 2000 eurónál többet kereső közalkalmazottak fizetésének befagyasztásáról, illetve alapfizetésen felüli járandóságaik 10 százalékos megkurtításáról született döntés, miközben az ennél alacsonyabb bérek az inflációt meghaladó mértékben emelkedhetnek.

A miniszterelnök szerint az ilyen jellegű megtakarítások helyett az adóelkerülés és a korrupció elleni harc hozhatja a legnagyobb eredményeket a gazdaság hatékonyabbá tételében.

Papandreu mindenesetre megismételte azt az ígéretét, hogy 2013-ra a GDP 3 százaléka alá mérsékli a jelenleg 12,7 százalékos költségvetési hiányt. Azt is egyértelművé tette, hogy a most bejelentett intézkedések csak a kezdetet jelentik: a folytatást illetően szerinte új szociális kiegyezésre van szükség. A feladat nagyságát érzékeltetve a kormányfő azt mondta, hogy a mostani döntések évtizedekre, generációkra meghatározzák majd az ország jövőjét. „Görögországnak meg kell változnia, vagy elsüllyed” – tette hozzá.

A beszéd meglehetősen vegyes elemzői fogadtatásra talált: sokukat nem győzték meg a fogadkozások, és több határozott intézkedést szerettek volna hallani. Főleg azt követően, hogy múlt héten nyilvánosságra hozott költségvetési tervezetében az ír kormány kifejezetten a kiadások lefaragására összpontosított, és több mint 4 milliárd eurós megtakarítást vázolt fel. A közszféra béreinek 5–15 százalékos megkurtítása ebből önmagában egymilliárd eurót tenne ki, de radikálisan csökkennének a jóléti kiadásokra és a kormányzati beruházásokra fordítandó összegek is.

Még ezzel a kiigazítással is csak annyit érhet el Dublin, hogy jövőre a GDP 12 százaléka körül stabilizálja a költségvetési hiányt. Ha viszont ez nem sikerülne, akkor az a veszély fenyegetné a 2010-ben 13,2 százalékos munkanélküliség elé néző országot, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorul.

Litvánia ennek elkerülésében már Írországnál is előrébb tart, hiszen a balti államban a múlt héten a parlament is elfogadta a 2010-es büdzsét. A 9,5 százalékos hiánycél teljesülését Vilnius a közszféra béreinek, a nyugdíjaknak és a munkanélküliségi segélyeknek a megnyirbálásával biztosítaná, miközben a gazdaság az idei 18,2 után további 4,3 százalékkal zsugorodhat. Az Európai Unió ugyan már 2011-re megkövetelné, hogy Litvánia a GDP 3 százaléka alá szorítsa a deficitet, ám az ország hároméves költségvetési programja szerint ez nem sikerülhet. Dalia Grybauskaite államfő szerint mindenesetre a jövő évi büdzsé biztosítani fogja, hogy az országnak ne kelljen az IMF segítségét igénybe vennie.

A válság által Európában leginkább sújtott Lettország az idén végrehajtott, 500 millió latos (egymilliárd dollár, a GDP 4 százaléka) lefaragás megismétlésére kényszerül azért, hogy a jövő évi hiány ne haladja meg a GDP 8,5 százalékát, és hozzájusson 7,5 milliárd eurós nemzetközi segélyhitelének további részleteihez. A végszavazás előtt még újabb adóemelésekkel kiegészült büdzsét december elején fogadta el a törvényhozás.

Az ugyancsak az IMF és az EU hiteleitől függő Romániában eredetileg december 10-ig kellett volna elfogadni a legfeljebb 5,9 százalékos hiányt engedélyező jövő évi büdzsét, ám a kormánykoalíció felbomlása és az elnökválasztási kampány miatt ez nem történt meg. A vitatott elnökválasztás után győzelmében hétfőn megerősített Traian Basescu államfő elemzők szerint akár már a hét végére előállhat egy kormányprogram-tervezettel.

A 2010-es költségvetés gyors elfogadása előfeltétele lesz annak, hogy az IMF átutalja 20 milliárd eurós segélycsomagjának novemberben felfüggesztett, 1,5 milliárdos részletét. A valutaalap javaslatai között a Reuters értesülései szerint egyebek mellett a közszférában végrehajtandó radikális, akár 150 ezer főt is érintő leépítés szerepel.

Magyarország korán kezdte

Magyarország – kényszerből – talán minden más országnál korábban fogott bele a kiadásokat lefaragó, a bevételeket növelő, azaz az egyensúly megteremtéséhez elengedhetetlen intézkedésekhez. Az áprilisban megszületett, az új kormányfő nevét viselő Bajnai-program számos elemét már az idén hatályba léptették, mások a jövő évre maradnak. A kormány felállását követően nyilvánosságra hozott program szerint a tervezett megszorítások – a már korábban (februárban) eltervezett csomaggal együtt – az idén 400 milliárd, jövőre 900 milliárd forint értékűek lehetnek.

– a 2000 euró feletti állami bérek befagyasztása, az alapfizetésen felüli juttatások 10 százalékos csökkentése

– jövőre létszámstop a határozatlan idejű állásoknál a közszférában (kivéve az egészségügyet és az oktatást)

– a határozott idejű munkaszerződések számának egyharmados csökkentése

– 2011-től minden öt nyugdíjazás után csak egy felvétel a közszférában

– a külföldi turisztikai irodák harmadát bezárják, leépítések a nagykövetségeken

– az állami cégek igazgatósági tagjainak a fizetését jövőre 50, a menedzserekét legalább 10 százalékkal csökkentik

– az állami bankok alkalmazottai nem kapnak bónuszokat, a versenyszférában adottakat 90 százalékos adóval sújtják

– a társadalombiztosítási kiadások 10 százalékos csökkentése

– a tőkenyereség-adó és az offshore cégek tényleges megadóztatásának bevezetése

– adókedvezmények megszüntetése

– újra progresszív adót vezetnek be az értékesebb ingatlanokra és örökségekre

Írország (a 2010-es büdzsé tervei)

– 5–15 százalékos fizetéscsökkentés az állami szférában

– a gyermekek után és a munkát keresőknek járó támogatások csökkentése

– a közszférában alkalmazott nyugdíjkorhatár megemelése 65-ről 66 évre; a nyugdíjakat nem az utolsó fizetés, hanem az „életpálya átlaga” alapján adják

– tonnánként 15 eurós adó bevezetése a szén-dioxid-kibocsátásra

– beruházási projektek lefújása 960 millió euró értékben

Lettország (az idén végrehajtott és jövőre tervezett intézkedések)

– az idén előbb 15, majd újabb 20 százalékkal csökkentek a köztisztviselői bérek

– ígéret az egyéb kiadások 40 százalékos lefaragására, amelynek nyomán kórházakat is bezárnak

– a nyugdíjak 10 százalékos csökkentése (70 százalékos megvonás a dolgozó nyugdíjasoktól)

– az állami vállalatok mellett működő tanácsadó testületek feloszlatása

– az adómentes havi jövedelemsáv felső határának csökkentése 90-ről 35 latra

– a minimálbér csökkentése 180-ról 140 latra

– állami intézmények bezárása

– a szerencsejátékokat terhelő és a fogyasztási adó megemelése

– jövőre 23-ról 26 százalékra emelkedik a személyi jövedelemadó és nő a gépjárművek regisztrációs adója is

– jövőre új tőkenyereség-adót vezetnek be

Litvánia (az idén végrehajtott és jövőre tervezett intézkedések)

– áfaemelés 18-ról 19 százalékra

– az alkohol és az üzemanyagok fogyasztási adójának megemelése

– a magánnyugdíjpénztáraknak átutalt járulékrész csökkentése 5,5-ről 3 százalékra

– az önfoglalkoztatók társadalombiztosítási járulékainak növelése

– jövőre: fizetéscsökkentések a közszférában, a nyugdíjak és a munkanélküli-segély mérséklése, a szülési szabadság megkurtítása

Románia (idei intézkedések)

– a tervezett béremelések lefújása a közszférában

– egyes adók megemelése és új adónem bevezetése bizonyos szolgáltatásokra

– a kiadások lefaragása a GDP egy százalékának megfelelő értékben

Magyarország (idei és 2010-es intézkedések)

– közszféra – két évre rögzítették a nominális bruttó kifizetések összértékét, a 13. havi juttatás megvonása 2010 után

– az önkormányzatoktól csaknem százmilliárd forintos elvonás 2010-től

– nyugdíjak: az idei korrekció átütemezése, a jövő évi elhalasztása; a nyugdíjkorhatár megemelése; a 13. havi nyugdíj eltörlése, az előre hozott nyugdíjba vonulás megnehezítése

– szociális rendszer: többek között a táppénz 10 százalékpontos csökkentése; a családi pótlék összegének rögzítése két évre; a gyes és a gyed időtartamának csökkentése; állami lakástámogatások felfüggesztése

– gáz- és távhőár-kompenzáció: fokozatos csökkentés, áprilisban megszűnik a gázártámogatás

– közösségi közlekedés: reform (vasúti vonalak megszüntetése, támogatáscsökkentés)

– adók: az áfa felső kulcsának megemelése 25 százalékra; a jövedéki adó emelése átlagosan 5-6 százalékkal; szuperbruttósítás; vagyonadó bevezetése; a természetbeni juttatások megadóztatása -->