BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Díj a leggyorsabbaknak

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság

Az Európai Bizottság pluszpénzt ad azoknak a tagállamoknak, ahol az előzetesen vártnál 5 százalékponttal nagyobb növekedést értek el 2007 és 2009 között. Így extra 633 millió euróhoz jut 2011-ben a strukturális alapokból Lengyelország, 237 millióhoz Csehország és 138 millió euróhoz Szlovákia az előre jelzettnél 8, 10,8, illetve 7,5 százalékponttal nagyobb növekedésükért.

Az EU három meghatározó intézményének, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az unió végrehajtó testületének 2007–13-as időszakra szóló pénzügyi keretmegállapodása rendelkezik arról, hogy automatikusan kiigazítják az egyes tagállamoknak járó pénzt, ha a bruttó hazai termékük (GDP) növekedése 2007–2009 között öszszességében 5 százalékponttal meghaladja az előirányzatokat.

„Gratulálunk azoknak a tagállamoknak, amelyek a bonyolult környezet ellenére képesek voltak túlszárnyalni az előirányzatokat” – mondta Janusz Lewandowski költségvetési biztos a hétfői brüsszeli bejelentés alkalmából. Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja bizonyos mértékig a strukturális és kohéziós alapok kihelyezésének is tulajdonította a három ország teljesítményét. A tervek szerint hasonló összeg, évente 336 millió euró áll rendelkezésre a következő három esztendőben, 2011–13 között is.

Egyidejűleg Brüsszelben értékelték a kohéziós politika 2000-től eddig elért eredményeit is. Ezek szerint a strukturális és kohéziós források 0,15 százalékponttal növelték az EU15 és 3,7 százalékkal az EU10 bruttó hazai termékét 2000 és 2009 között. „A gazdaságélénkítő hatásból kiderül, hogy az egész EU haszonélvezője a kohéziós politikának, nem csak a kedvezményezettek” – állapította meg a regionális biztos.

Elkészült a 2000 és 2006 közötti időszak véglegesített kohéziós mérlege is. E szerint a vizsgált időszakban 1,4 millió munkahelyet hoztak létre, kétezer kilométer autópályát építettek, és további 14 millió ember számára tették elérhetővé az egészséges ivóvizet a tagállamokban az EU támogatásával. Az Európai Bizottság véleménye szerint a kohéziós politika sikeresen csökkentette a fejlettségi különbségeket a tagállamok és a régiók között, nemcsak gazdasági, hanem környezeti és szociális fejlődést is eredményezett. Dicséri Brüsszel a tagállamok hozzájárulásának növekedését a kutatás-fejlesztéshez (k+f): Észtországban például kétszeresére nőtt a nemzeti keret. S kiemeli azt is, hogy 20 százalékkal csökkent a menetidő a Csehországban kiépült vasúti folyosók hatására, és 46 százalékkal lett rövidebb az utazási idő az írországi autópályákon az ottani beruházások eredményeként.

Kohéziós eredmények

Növekedés* (százalék): EU15: +0,15, EU10: 3,7

Munkahelyteremtés (darab): 710 ezer*+730 ezer**

Kutatás-fejlesztés: 38 ezer k+f projekt, 13 ezer új kutatóhely

Közlekedés (km): autópálya: 2000, vasút: 4000

* Konvergenciarégiókban (1. célkitűzés).

** Növekedési régiók (2. célkitűzés).

Forrás: Rapid

Munkahelyteremtés (darab): 710 ezer*+730 ezer**

Kutatás-fejlesztés: 38 ezer k+f projekt, 13 ezer új kutatóhely

Közlekedés (km): autópálya: 2000, vasút: 4000

* Konvergenciarégiókban (1. célkitűzés).

** Növekedési régiók (2. célkitűzés).

Forrás: Rapid-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.