Reform ... kivárás ... tűzoltás?

Nagyobb körültekintés kell a gazdaság átalakításában, ám adott esetben a nemzetközi körülmények azonnali cselekvést is követelhetnek a kormánytól – mondta lapunknak Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója. Az már az összeállításunkból derül ki, hogy európai összehasonlításban is nagy a magyar kormány törvénykezési lendülete, ámde nem egyedülálló. Inotai arra is felhívja a figyelmet, hogy az új magyar kormány nagy elvárásokat támasztott önmagával szemben, akár túlzottakat is. Emiatt most kénytelen valamit adni, de nagyrészt le kell hűtenie a várakozásokat. Ez rendkívül nehéz, de elkerülhetetlen feladat lesz a közeljövőben.
Az elmúlt években hatalomra került európai kormányok háromféle utat választottak – nem véletlen, hogy a 2008 őszén kitört válság elmélyülésével párhuzamosan egyre drasztikusabbak lettek a lépések, illetve, hogy azok az országok, amelyek eleve „bajban” voltak, utóbb még drasztikusabb lépésekre kényszerültek. Sokan kezdték el szinte azonnal saját képükre formálni a gazdaságot és a szigorú költségcsökkentéseket. A leggyorsabb a brit kormány volt, amely a májusi választás és koalíciós tárgyalások után hetekkel elkészítette komplex költségvetési tervezetét, mára pedig már életbe is léptek az első drasztikus megszorításaik. Többen, például a két éve megválasztott olasz kormány, próbáltak kivárni és reménykedni, hogy lehetőség van a szabályozás lazítására, majd később szembesültek a helyzet valódi súlyosságával. A harmadik út nem önkéntes, és szerencsére csak Görögországot sújtja: a kabinetnek ott tűzoltómunkát kell végeznie és ezzel egy időben megküzdeni az óriási társadalmi ellenszéllel.
A kormányváltás utáni azonnali átalakítások csak akkor jók, ha a változtatások alapját jól kidolgozott szerkezeti reformok képezik – vallja Inotai, aki arra az általános érvényű megállapításra is felhívja a figyelmet, hogy nemcsak szakmailag, hanem az ügy kommunikációjában is precíz tervvel kell rendelkeznie a kormánynak mindehhez. A politika természetesen igyekezhet kitolni a határokat, s próbálkozhat azzal, meddig tolerálják a nemzetközi szervezetek a költségvetési szigor enyhítését.
Ám nem szabad elfelejteni, hogy Brüsszelnek és a Nemzetközi Valutaalapnak is a nemzetközi piacok diktálnak. A görög példa pedig tökéletesen megmutatta, hogy a mentési akciók hogy drágulnak az idő múlásával – tette hozzá a szakember.
Hogy a magyar kormány ténylegesen melyik úton járna, az nem egyértelmű, igazi változtatás nem volt még, csak hangsúlyeltolódás, amely kijelölheti a későbbi irányt – állítja Kiszelly Zoltán politológus. Az már látható, nagy vonalakban mik a tervek, ám az még nem, hogy a részpolitikákban ezek hogy képeződnek le.

A kormány hivatalba lépése: 2010. május 29.

A választási győzelem után a Fidesz-KDNP rövid időt kért, hogy „átvizsgálhassa a szekrényből kihulló csontvázakat”. A sokszor elhangzott ígéret, hogy lehetséges a Bajnai-kormány által lefektetett hiánycél lazítása, a Barroso–Orbán-tárgyalás után lekerült a napirendről. A miniszterelnök néhány nappal brüsszeli útja után vázolta fel a kormány 29 pontos akciótervét. A cél növekedésélénkítés, középtávon, a kkv-k segítésével. A törvénykezés nagy lendületű, az átalakítás több lépése már júliustól hatályos, ám hogy lesznek-e jelentősebb strukturális változások, egyelőre nem dőlt el.

Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben –6,7

A kormányváltás évében ?

2010 első negyedévében 0,9

GDP-változás, prognózis 2010-re 0

2011-re 2,8

Nagy-Britannia (gyors)

A kormány hivatalba lépése: 2010. május 11.

Sem a választáson győztes konzervatívok, sem a koalíciós partner liberálisok nem titkolták a kampány alatt egy pillanatig sem, hogy további súlyos megszorításokra lesz szükség. A választási győzelem után David Cameron részletesen felvázolta a királynőnek gazdaságpolitikai terveit is, a médiától pedig türelmet kért, amíg a terveket egyeztetik a liberálisokkal. Időközben a közszférában drasztikus költségcsökkentésbe fogtak, a kormányhivatalok kiadásait 40 százalékkal csökkentik. Június 22-én nyújtották be a válságkezelő „vészköltségvetés” tervezetét, amelyet az alsóház jelenleg is tárgyal.

Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben –4,8

A kormányváltás évében ?

2010 első negyedévében 0,2

GDP-változás, prognózis 2010-re 1,2

2011-re 2,1

Csehország (gyors)

A kormány hivatalba lépése: 2009. május 8.

Az új kormány ezekben a hetekben áll fel, ám elődjének intézkedései különösen érdekesek. Jan Fischer 2009-es hivatalba lépése után leszögezte: legfontosabb céljuk a gazdaság helyreállítása, ennek érdekében a népszerűségvesztést is vállalják. Viszonylag gyorsan előkészítették a 2010-es költségvetést, és a 2011-es fő számait is elkezdték megtervezni még 2009-ben. Felgyorsították az uniós alapok lehívását, az állami szektorban drasztikus leépítésekbe kezdtek. Lefektették a következő évek legfontosabb célszámait, a legtöbb elemző pedig egyetért abban: utódaiknak ezekhez kell tartaniuk magukat.

Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben 2,5

A kormányváltás évében –4,1

2010 első negyedévében 0,2

GDP-változás, prognózis 2010-re 1,6

2011-re 2,4

Bulgária (gyors)

Kormány hivatalba lépése: 2009. július 27.

Elsöprő többséggel váltották le a szocialista kormányt, az új miniszterelnök, Bojko Boriszov mégis továbbvitte elődei sok tiltakozást kiváltott szigorú gazdaságpolitikáját. A média a látványos korrupcióellenes intézkedésekre figyel, eközben a háttérben tovább élnek azok a megszorítások, amelyeket Brüsszel elvár a mindenkori bolgár kormánytól. Kiemelt cél a 2013-as euróbevezetés (igaz, ez is kitolt időpont az eredeti tervekhez képest), de Petar

Dimitrov gazdasági miniszter például olyan ötlettel is előállt, hogy akár egyoldalúan is fel lehetne cserélni a közös pénzre a levát.

Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben 6,1

A kormányváltás évében –4,9

2010 első negyedévében n. a.

GDP-változás, prognózis 2010-re 0

2011-re 2,7

Szlovákia (kiváró)

A kormány tegnap állt fel

A tegnap felállt pozsonyi kormánytól a legtöbb elemző megszorításokat vár, ám egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a gazdasági tárcát liberális politikus kapta. Ám komolyabb részletek a koalíciós felek gazdaságpolitikai terveiről nem ismertek. Mikulás Dzurinda kormánya épp a gazdasági szigorba bukott bele, és mivel a világválság bekövetkezte még nem látszott, a Fico-kormány a gazdasági lazításban látta a népszerűség megtartásának legjobb módját. Baloldalibb gazdaságpolitika vette kezdetét, külön-külön kevésbé látványos, ám együtt jól érezhető hatású visszalépésekkel a Dzurinda-féle reformoktól.

Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben 8,2

A kormányváltás évében 10,6

2010 első negyedévében 0,8

GDP-változás, prognózis 2010-re 2,7

2011-re 3,6

Románia (kiváró)

A kormány hivatalba lépése: 2008. december 22.

Emil Boc hivatalba lépésekor azt ígérte, az ország képes lesz önerőből kilábalni a válságból, és Traian Basescu is arról beszélt, hogy nem lesz szükség IMF-hitelre. Két hónap telt el, amíg a jegybankelnök bejelentette: 6-7 milliárd euró külső segítségre van szükség – 2009 márciusának végére ebből 20 milliárd lett, ekkora hitelcsomagról állapodtak meg az IMF-fel. Hogy a költségvetési hiány ne lépje át a GDP 4,6 százalékát, a kormány vállalta a béralapok befagyasztását, strukturális reformokat, valamint hogy minden nem tervezett extra bevételt kizárólag beruházásokra fordítanak.

Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben 7,1

A kormányváltás évében 6,3

2010 első negyedévében –0,3

GDP-változás, prognózis 2010-re 0,8

2011-re 3,5

Szlovénia (kiváró)

Kormány hivatalba lépése: 2008. november 21.

A szociáldemokrata Pahor-kormány beiktatásakor a legtöbb szakértő és a hazai társadalom is nyugodt volt: az euróbevezetés után a gazdaságot védettnek érezték. A kormány igyekezett szociális lépéseket tenni, ám ezek az európai válsággal együtt hatalmas recesszióba lökték az országot. Több nagyvállalat állami garancia segítségével menekült csak meg a csődveszélytől. 2009-ben a GDP 15 százalékát fordították a stabilizációra, Franc Krizanic gazdasági miniszter egy évvel a kormányváltás után kénytelen volt elismerni: 2012 előtt a mutatók nem térnek vissza az EU által elvárt szintre.

Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben 6,8

A kormányváltás évében 3,5

2010 első negyedévében –0,5

GDP-változás, prognózis 2010-re 1,1

2011-re 1,8

Olaszország (kiváró)

Kormány hivatalba lépése: 2008. május 8.

Amikor Silvio Berlusconi visszatért a miniszterelnöki székbe, még nagyban tombolt a nápolyi hulladékbotrány. Azonnali megoldást vártak az új kormánytól, és ezt több-kevesebb sikerrel, de el tudták érni. Eközben azonban a közelgő gazdasági válságot elhanyagolta: a nagy szavak mögött sokáig nem történt semmilyen jelentős változtatás. Lényeges intézkedésekre – mint a bürokrácia drasztikus csökkentése vagy a nyugdíjkorhatár felemelése az addigi 58 évről 2018-ig lépcsősen 65-re – akkor került sor, amikor az egyébként sem jó helyzetű olasz gazdaságot még mélyebbre taszította a világszintű

recesszió.

n Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben 1,5

A kormányváltás évében –1

2010 első negyedévében 0,5

GDP-változás, prognózis 2010-re 0,8

2011-re 1,4

Görögország (tűzoltásra kényszerülő)

A kormány hivatalba lépése: 2009. október 6.

Jeórjiosz Papandreu beiktatása után az első megszólalásai közt közölte, hogy a gazdasági adatok még a feltételezetteknél is súlyosabbak. A kormány azonnal nekilátott az új költségvetési tervezet kidolgozásának. Májusban született meg a megállapodás az EU és az IMF mentőcsomagjáról, megszűnt az állami szektorban dolgozók 13. és 14. havi fizetése, három évre befagyasztották a béreket, visszavonták a 700 euró fölötti 13. és 14. havi nyugdíjakat, és megemelték az áfát. 2010-re 2,5 milliárd eurós privatizációs bevételt terveznek, ehhez szinte minden állami tulajdont el kell adni nyomott áron.

n Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben 2

A kormányváltás évében –2

2010 első negyedévében –0,8

GDP-változás, prognózis 2010-re –3

2011-re -0,5

A kormány hivatalba lépése: 2010. május 29.

A választási győzelem után a Fidesz-KDNP rövid időt kért, hogy „átvizsgálhassa a szekrényből kihulló csontvázakat”. A sokszor elhangzott ígéret, hogy lehetséges a Bajnai-kormány által lefektetett hiánycél lazítása, a Barroso–Orbán-tárgyalás után lekerült a napirendről. A miniszterelnök néhány nappal brüsszeli útja után vázolta fel a kormány 29 pontos akciótervét. A cél növekedésélénkítés, középtávon, a kkv-k segítésével. A törvénykezés nagy lendületű, az átalakítás több lépése már júliustól hatályos, ám hogy lesznek-e jelentősebb strukturális változások, egyelőre nem dőlt el.

Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben –6,7

A kormányváltás évében ?

2010 első negyedévében 0,9

GDP-változás, prognózis 2010-re 0

2011-re 2,8

Nagy-Britannia (gyors)

A kormány hivatalba lépése: 2010. május 11.

Sem a választáson győztes konzervatívok, sem a koalíciós partner liberálisok nem titkolták a kampány alatt egy pillanatig sem, hogy további súlyos megszorításokra lesz szükség. A választási győzelem után David Cameron részletesen felvázolta a királynőnek gazdaságpolitikai terveit is, a médiától pedig türelmet kért, amíg a terveket egyeztetik a liberálisokkal. Időközben a közszférában drasztikus költségcsökkentésbe fogtak, a kormányhivatalok kiadásait 40 százalékkal csökkentik. Június 22-én nyújtották be a válságkezelő „vészköltségvetés” tervezetét, amelyet az alsóház jelenleg is tárgyal.

Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben –4,8

A kormányváltás évében ?

2010 első negyedévében 0,2

GDP-változás, prognózis 2010-re 1,2

2011-re 2,1

Csehország (gyors)

A kormány hivatalba lépése: 2009. május 8.

Az új kormány ezekben a hetekben áll fel, ám elődjének intézkedései különösen érdekesek. Jan Fischer 2009-es hivatalba lépése után leszögezte: legfontosabb céljuk a gazdaság helyreállítása, ennek érdekében a népszerűségvesztést is vállalják. Viszonylag gyorsan előkészítették a 2010-es költségvetést, és a 2011-es fő számait is elkezdték megtervezni még 2009-ben. Felgyorsították az uniós alapok lehívását, az állami szektorban drasztikus leépítésekbe kezdtek. Lefektették a következő évek legfontosabb célszámait, a legtöbb elemző pedig egyetért abban: utódaiknak ezekhez kell tartaniuk magukat.

Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben 2,5

A kormányváltás évében –4,1

2010 első negyedévében 0,2

GDP-változás, prognózis 2010-re 1,6

2011-re 2,4

Bulgária (gyors)

Kormány hivatalba lépése: 2009. július 27.

Elsöprő többséggel váltották le a szocialista kormányt, az új miniszterelnök, Bojko Boriszov mégis továbbvitte elődei sok tiltakozást kiváltott szigorú gazdaságpolitikáját. A média a látványos korrupcióellenes intézkedésekre figyel, eközben a háttérben tovább élnek azok a megszorítások, amelyeket Brüsszel elvár a mindenkori bolgár kormánytól. Kiemelt cél a 2013-as euróbevezetés (igaz, ez is kitolt időpont az eredeti tervekhez képest), de Petar

Dimitrov gazdasági miniszter például olyan ötlettel is előállt, hogy akár egyoldalúan is fel lehetne cserélni a közös pénzre a levát.

Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben 6,1

A kormányváltás évében –4,9

2010 első negyedévében n. a.

GDP-változás, prognózis 2010-re 0

2011-re 2,7

Szlovákia (kiváró)

A kormány tegnap állt fel

A tegnap felállt pozsonyi kormánytól a legtöbb elemző megszorításokat vár, ám egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a gazdasági tárcát liberális politikus kapta. Ám komolyabb részletek a koalíciós felek gazdaságpolitikai terveiről nem ismertek. Mikulás Dzurinda kormánya épp a gazdasági szigorba bukott bele, és mivel a világválság bekövetkezte még nem látszott, a Fico-kormány a gazdasági lazításban látta a népszerűség megtartásának legjobb módját. Baloldalibb gazdaságpolitika vette kezdetét, külön-külön kevésbé látványos, ám együtt jól érezhető hatású visszalépésekkel a Dzurinda-féle reformoktól.

Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben 8,2

A kormányváltás évében 10,6

2010 első negyedévében 0,8

GDP-változás, prognózis 2010-re 2,7

2011-re 3,6

Románia (kiváró)

A kormány hivatalba lépése: 2008. december 22.

Emil Boc hivatalba lépésekor azt ígérte, az ország képes lesz önerőből kilábalni a válságból, és Traian Basescu is arról beszélt, hogy nem lesz szükség IMF-hitelre. Két hónap telt el, amíg a jegybankelnök bejelentette: 6-7 milliárd euró külső segítségre van szükség – 2009 márciusának végére ebből 20 milliárd lett, ekkora hitelcsomagról állapodtak meg az IMF-fel. Hogy a költségvetési hiány ne lépje át a GDP 4,6 százalékát, a kormány vállalta a béralapok befagyasztását, strukturális reformokat, valamint hogy minden nem tervezett extra bevételt kizárólag beruházásokra fordítanak.

Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben 7,1

A kormányváltás évében 6,3

2010 első negyedévében –0,3

GDP-változás, prognózis 2010-re 0,8

2011-re 3,5

Szlovénia (kiváró)

Kormány hivatalba lépése: 2008. november 21.

A szociáldemokrata Pahor-kormány beiktatásakor a legtöbb szakértő és a hazai társadalom is nyugodt volt: az euróbevezetés után a gazdaságot védettnek érezték. A kormány igyekezett szociális lépéseket tenni, ám ezek az európai válsággal együtt hatalmas recesszióba lökték az országot. Több nagyvállalat állami garancia segítségével menekült csak meg a csődveszélytől. 2009-ben a GDP 15 százalékát fordították a stabilizációra, Franc Krizanic gazdasági miniszter egy évvel a kormányváltás után kénytelen volt elismerni: 2012 előtt a mutatók nem térnek vissza az EU által elvárt szintre.

Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben 6,8

A kormányváltás évében 3,5

2010 első negyedévében –0,5

GDP-változás, prognózis 2010-re 1,1

2011-re 1,8

Olaszország (kiváró)

Kormány hivatalba lépése: 2008. május 8.

Amikor Silvio Berlusconi visszatért a miniszterelnöki székbe, még nagyban tombolt a nápolyi hulladékbotrány. Azonnali megoldást vártak az új kormánytól, és ezt több-kevesebb sikerrel, de el tudták érni. Eközben azonban a közelgő gazdasági válságot elhanyagolta: a nagy szavak mögött sokáig nem történt semmilyen jelentős változtatás. Lényeges intézkedésekre – mint a bürokrácia drasztikus csökkentése vagy a nyugdíjkorhatár felemelése az addigi 58 évről 2018-ig lépcsősen 65-re – akkor került sor, amikor az egyébként sem jó helyzetű olasz gazdaságot még mélyebbre taszította a világszintű

recesszió.

n Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben 1,5

A kormányváltás évében –1

2010 első negyedévében 0,5

GDP-változás, prognózis 2010-re 0,8

2011-re 1,4

Görögország (tűzoltásra kényszerülő)

A kormány hivatalba lépése: 2009. október 6.

Jeórjiosz Papandreu beiktatása után az első megszólalásai közt közölte, hogy a gazdasági adatok még a feltételezetteknél is súlyosabbak. A kormány azonnal nekilátott az új költségvetési tervezet kidolgozásának. Májusban született meg a megállapodás az EU és az IMF mentőcsomagjáról, megszűnt az állami szektorban dolgozók 13. és 14. havi fizetése, három évre befagyasztották a béreket, visszavonták a 700 euró fölötti 13. és 14. havi nyugdíjakat, és megemelték az áfát. 2010-re 2,5 milliárd eurós privatizációs bevételt terveznek, ehhez szinte minden állami tulajdont el kell adni nyomott áron.

n Adatok

(éves változás, százalék)

GDP-változás a kormányváltás előtti évben 2

A kormányváltás évében –2

2010 első negyedévében –0,8

GDP-változás, prognózis 2010-re –3

2011-re -0,5 -->