Nyereségadó megosztással
Ez év második felére feltételek nélkül, automatikusan vehetik igénybe a társasági nyereségadót (tánya) fizetők a kedvezőbb, 10 százalékos adókulcsot az adóalap – vagyis a nyereség – első 500 millió forintjáig. A T. Ház a nyári adócsomag részeként fogadta el az új kormány egyik leglényegesebb adómódosítását, amely hivatalosan 2010. augusztus 16-i hatállyal lépett életbe. Ennek ellenére a szabályozás világossá teszi, hogy a 10 százalékos tányamértékkel kapcsolatos új rendelkezéseket viszszamenőlegesen, 2010. július 1-jétől kell figyelembe venni.
A 10 százalékos tányakulcs korábban is létezett, alkalmazásához azonban szigorú feltételeket kellett teljesíteni, többek között a foglalkoztatás terén. A kedvezményes és a normál adókulcs eltéréséből eredő különbözetet pedig az adózó nem használhatta fel szabadon, azt tartalékba kellett helyezni, és később valamilyen beruházásra fordítani. A törvénymódosítás értelmében a kedvezményes adókulcs alkalmazásához a korábbi szigorú feltételeket már nem kell teljesíteni, legalábbis az adóalap évi 500 millió forintig terjedő részéig. Mivel ez utóbbi limit éves nyereséget takar, a jogszabály maga fogalmaz meg bizonyos átmeneti rendelkezéseket a 2010-es évre.
Ezek lényege, hogy a 2010. évi adóalapot a naptári napok arányában meg kell osztani – hívja fel a figyelmet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) iránymutatása alapján a Deloitte tanácsadó cég. Ennek megfelelően a 2010. július 1-je előtti időszakra jutó adóalap tekintetében továbbra is a korábbi szigorúbb szabályok maradnak érvényben, vagyis a kedvezményes adókulcs felső határa 50 millió forint, ám ennek alkalmazása is feltételekhez kötött. A 2010. június 30. utáni időszakra már az új, kedvezőbb szabályokat figyelembe véve kell az adókötelezettséget megállapítani. A küszöbérték – tört év lévén – az év második felére 250 millió forint.
Az adóalap megosztását a törvény nem közbenső mérleg készítésével, hanem az adott időszakra jutó naptári napok szerinti egyszerű arányosítással írja elő. Ez – miközben egyszerűbbé teszi az adókötelezettség megállapítását és megosztását – ugyanakkor azt is eredményezi, hogy az adóalap-megosztás nem veszi figyelembe a költségek és bevételek év közbeni megoszlását. Így tehát nem lehet figyelembe venni azt, hogy egy adott kiadás az év elején vagy a végén jelentkezett-e. Az időarányos megosztás – teljes évi működés esetén – 181 versus 184-es arányt takar.
Fontos, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vagy végelszámolás alatt álló adózónak a 2010. évi adókötelezettségét továbbra is az adóéve első napján hatályos előírások szerint kell teljesíteni, függetlenül a már részletezett átmeneti rendelkezéstől.
Ez az APEH értelmezése szerint azt jelenti, hogy azok az eltérő üzleti éves adózók, akiknek a törvénymódosítás hatálybalépése előtt, tehát 2010. augusztus 15-ig megkezdődött az üzleti évük, a kedvezményes 10 százalékos adókulcsra vonatkozó kedvezőbb szabályokat ezen adóévre nem vehetik figyelembe, rájuk továbbra is a régi szabályok az irányadók. Következésképpen azok az eltérő üzleti éves adózók sem alkalmazhatják a kedvezőbb szabályozást erre az adóévükre, akiknél az adóév kezdő napja az új szabályozás visszamenőleges bevezetésének napja (2010. július 1.) és a módosító törvény hatálybalépését megelőző nap (2010. augusztus 15.) közé esett.
Minden más adózó viszont, aki adóévét a naptári év szerint állapítja meg, de bizonyos oknál fogva (átalakulás, előtársaság stb.) ebben az esztendőben tört éve keletkezik, a naptári napok arányában élhet a kedvezményes, 10 százalékos adómérték lehetőségével.
