A tizenöt százalékos csökkentés alapvetően létszámleépítéssel lenne elképzelhető, érdemben azonban nem változott az állami cégek munkavállalóinak száma – írja az Index. „Tizenöt százalékos bértömegcsökkentést hajtunk végre az állami cégeknél, ez még idén 48,2 milliárd forint megtakarítást jelent” – ígérte nyáron Orbán Viktor első gazdasági akciótervének huszadik pontja.
Elemzők már akkor kétkedve fogadták az ötletet, mert az első pillanattól világos volt, hogy az állami cégek több mint háromszázmilliárdos bértömegét ilyen drasztikusan csak tömeges elbocsátásokkal lehet megvágni, az ezzel járó népszerűségvesztést pedig nem szívesen vállalja a kormányzat.
Annak illúziója, hogy 48,2 milliárd pusztán a felsővezetők fizetésének megnyirbálásából és néhány bizottság megszüntetéséből valóban összejön, ha élt is bárki fejében a döntéshozók közül, hamar szertefoszlott. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter legutóbbi számvetéséből kiderül, már jóformán az összes változtatást megcsinálták, amiből a milliárdokat ígérték. Az igazgatóságok és felügyelőbizottságok száma és a vezetők fizetése is drasztikusan csökkent, ebből azonban a remélt megtakarításnak csak töredéke jött össze – olvasható az Indexen.
A miniszter egy ellenzéki kérdésre adott válaszában vont mérleget, állítása szerint az eddigi intézkedéseknek köszönhetően a MÁV-nál 19,4 millió forintot, a Magyar Fejlesztési Banknál és a hozzá tartozó cégeknél összesen 27,5 millió forintot spórolnak meg havonta a bizottságok bérein, míg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél történt vezetői bércsökkentés éves szinten hetvennégymillió spórolást hoz, 2010-ben mintegy harmincmilliót.
Bár a miniszter összesített és konkrét számokat közölt, és válaszában lefedte az összes olyan társaságot, amelyeket a bértömeg-gazdálkodás az ígéret szerint idén egyáltalán érinthetett, Zsolnai György a minisztérium médiareferense azt mondta, hogy ezek inkább csak egyedi, nagyvállalati példák, mint végleges számok.
